Ahogyan a pandémia, Szeged esetében a BYD a vízválasztó az ingatlanpiacon. Csongrád-Csanád megye székhelye az egyik legnagyobb egyetemváros, ingatlanpiaca mellett gazdasági, kulturális életét is ez, illetve a déli határ közelsége határozza meg – ismertette lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a térség ingatlanpiacával kapcsolatban.
Fotó: Shutterstock
Kifejtette, Szegeden a lakások átlagos négyzetméterára 2024 januárjában már 670 ezer forint (valamivel drágább, mint Pécs), egy év alatt 3-4 százalékos drágulást mértek, amely arány beleillik a megyei jogú városok átlagába.
A szegedi újlakás-piac viszont már teljesen más képet mutat, hiszen amíg 2023 januárjában 907 ezer, addig 2024 januárjában, a BYD-beruházás bejelentésének hatásaként is már 958 ezerre drágult az átlagos négyzetméterár. Balogh László itt hozzátette, az új építésűek esetében a költségek beépülése miatt amúgy is évente drágulnak a lakások, ezzel és a fokozott érdeklődéssel együtt Szeged új építésű ingatlanjainak árai már-már közelítik a budapestiekét, ami a megyeszékhelyek rangsorában előkelő helyet jelent.
A fejlesztés hírére megugrott az érdeklődés a város iránt, ez pedig az albérletpiacra is hatással lesz, Szeged jelentősen felértékelődhet. Az egyetemvárosi pozíció a kiadó lakások piacát is meghatározza, jelenleg négyszáz kiadó ingatlant hirdetnek, lakosságarányra vetítve ez a kínálati arány kedvezőbb, mint a hasonló lélekszámú és bérletidíj-átlagú Pécs esetében. Az átlagos bérleti díj Szegeden 140 ezer forint, összevetésül Győrben ugyanez az átlag 190 ezer, míg a fővárosban negyedmillió forint – sorolta a szakértő.
Szeged után Csongrád-Csanád második legdrágább települése Deszk, a harmadik Újszentiván, majd Mórahalom következik a sorban, de Algyő és Szatymaz is a magasabb árfekvésűek közé tartozik. Az Ingatlan.com minapi közleménye a nagy kínálattal rendelkező településeket említette: Hódmezővásárhelyen 376 ezer, Szentesen 303 ezer, Makón 291 ezer, Csongrádon 271 ezer forintnál tartottak az árak 2024 januárjában. A megyei átlag 542 ezer forint négyzetméterenként a legolcsóbb településeken, amilyen például Eperjes vagy Apátfalva, az átlagos négyzetméterár viszont nem haladja meg a százezer forintot.
Balogh László rámutatott, a jelentős szórás ellenére Csongrád-Csanád az olcsóbb térségek egyike, az itt található ötvenöt településből huszonegyben az átlagos négyzetméterár nem haladja meg a kétszázezer forintot.
Baranyával, illetve a fővárossal ellentétben, ahol a lakóingatlanok négy-négy százalékát árulják, itt ez az arány kicsivel kevesebb mint két és fél százalék, pedig a kínálat 4400-ról 4700-ra nőtt. Csongrád-Csanád megye emellett jóval inkább székhelyközpontú is, azonban a BYD-del ez változhat, hiszen aki Szegeden nem talál megfizethető lakhatást, a város agglomerációját választja. Az átlagos árszint miatt Csongrád-Csanád vármegye lehetőséget rejt azok számára, akik csok plusz és vagy falusi csokot vennének igénybe, egyfajta felfedezetlen szigetnek is tekinthető. Azonban minden vonatkozásában kétségkívül székhelyközpontú térségről van szó.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)
