Bulgária idén január 1-jén vezette be az eurót, s az infláció ezt követő felgyorsulása valószínűleg közrejátszhatott – a csatlakozással egyetértő, ám annak népszavazás és tömegtámogatás nélküli végrehajtását ellenző – Rumen Radev exállamfő, jelenlegi kormányfő frissen megalakult Progresszív Pártjának földcsuszamlásszerű győzelmében az április parlamenti választásokon.
Azóta is hatalmas nyomás nehezedik az új kormányra, hogy tegyen valamit az élelmiszerárak ügyében.
Az ország éves fogyasztói árindexe áprilisban elérte a 6,8 százalékot, májusban pedig már a 7 százalékot, ami a márciusi 4,1 százalékos értékéhez képest óriási ugrást jelent, s az euróövezeti tagállamok között a legmagasabb éves szint 2023 augusztusa óta.
Az élelmiszerek közül a paradicsom ára 28,8 százalékkal, a paprikáé 24,8 százalékkal, a káposztáé pedig 18,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Érvek kereszttüzében
Visszatérve Svédországhoz, a pártok közül jelenleg csak a kis Liberális Párt támogatja az euró bevezetését. Az ellenzéki Centrum Párt ugyanakkor egyetért a Svantesson pénzügyminiszter – aki Ulf Kristersson miniszterelnök alakulatának, a Mérsékeltek Pártjának tagja – által előterjesztett vizsgálat tervével.
A parlament legnagyobb pártját képező szociáldemokraták viszont kijelentették, hogy „jelenleg nem szorgalmazzák” az euró bevezetését.
- A radikális jobboldali Svéd Demokratáknak pedig nincs kifogásuk egy esetleges népszavazás megtartásával szemben, ám ez esetben – mint közölték – kampányt indítanak az euró bevezetése ellen.
- A liberálisok szerint az euróövezethez való csatlakozás többek között erősítené Svédország kapcsolatait Európa többi részével, egy olyan időszakban, amikor fokozódik az orosz fenyegetés és feszültek a kapcsolatok az Egyesült Államokkal.
Az ellenzők szerint viszont számos okból káros lenne a monetáris függetlenség elvesztése.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!