György László szerint a 2010 utáni időszak egyik legjelentősebb eredménye, hogy a középosztály a másfélszeresére nőtt, miközben a nyugati országokban inkább zsugorodik. A nemzetközi szinten is jelentős magyarországi eredményeket a munka- és tudásalapú társadalom erősítésével, valamint pénzügyi fenntarthatósággal magyarázta, hozzátéve, hogy a kedvező folyamatokat a Makronóm Intézet harmonikus növekedési indexe (HNI) is megerősíti – tudósított az MTI az eseményről.
Adatalapú megközelítés
A kormánybiztos kifejtette, hogy az új mérőszám kidolgozását a világszerte népszerű mutatók hiányosságai indokolták. A jóllét legáltalánosabban használt számítása, a GDP különböző helyzetű országokat azonos szintűnek mutathat, és ezen kívül nincs is adatalapú megközelítése a jóllét fenntartható növekedésének.
A globális versenyképességi index több sebből vérzik, sok élen járó ország teljesítménye hosszabb távon nem igazolta azt a helyezést, amit a listán elfoglalt, és az is hibája a népszerű nemzetközi rangsorolásoknak, hogy sok szempontjuk szubjektív, vagy épp nem vesznek figyelembe fenntarthatósági szempontokat.
A HNI ezzel szemben – tette hozzá – nemcsak a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra terjed ki, hanem a demográfiaira is. Az index a pénzügyi fenntarthatóságnál is figyelembe veszi a következő nemzedékek érdekeit, hiszen nem mindegy, hogy az életszínvonal az ő kárukra, vagy az ő érdekükben tartható szinten. A 87 országot összehasonlító mérőszám eredményei és módszertana a Hni.hu oldalon tekinthető meg csütörtöktől – mondta György László.
Üzleti előnyök a fenntarthatóságban
Az MBH Bank vezérigazgató-helyettese a fenntarthatóság vállalati szempontú előnyeit emelte ki. Puskás András szerint a környezeti és társadalmi elvárásokat piacosítani kell, vagyis az lenne a legjobb, ha minden vállalat megtalálná az üzleti előnyöket a fenntarthatóságban, s nem csupán marketingszempontok vagy a szabályozói előírások kényszere terelné őket ebbe az irányba. Hozzátette, hogy mások a fenntarthatósági szempontok egy energiacégnél és egy banknál, nincsenek általános szabályok, mindegyiküknek meg kell találnia a maga céljait ezen a területen. Egy hitelintézetnek például azt, hogy a zöldhitelezésnek mik az előnyei a hagyományos hitelezéssel szemben, és milyen területen tud hozzájárulni a fenntarthatósághoz, hiszen egy bank multiplikátor is, tehát a közvetlen tevékenységénél akár ezerszer nagyobb hatást is kifejthet a rendelkezésére álló eszközökkel. Nemzetközi szinten a környezeti fenntarthatóságban jelenleg a biodiverzitás az egyik legfontosabb irány, az MBH Bank ehhez igazodva fajmentő és fajmegtartó beruházásokat támogat, munkatársai tízezres nagyságrendben ültetnek fákat önkéntes tevékenységként – tette hozzá.