Az erős középosztály a jóllét fenntartható fejlődésének alapja

Az erős középosztály a jóllét fenntartható fejlődésének alapja, a jól működő társadalom biztosítéka – mondta csütörtökön Budapesten, az MBH Makronóm Makroverzum konferencián a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos.

György László kormánybiztos bemutatta a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexét Fotó: Facebook/György László

Az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára úgy látja, hogy fenntarthatóság terén a magyarországi vállalatok jól teljesítenek, és ezzel piaci előnyökhöz juthatnak. Raisz Anikó hangsúlyozta, hogy a környezeti elkötelezettség a döntéshozói elképzelésekkel is összhangban áll, hiszen a kormány komolyan veszi a következő nemzedékek jövőjét.

Lassabb a zöldfordulat

A Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ közgyűlésének korábbi elnöke szintén úgy látja, hogy a globális zöldfordulat a vártnál hosszabb folyamat lehet, hiszen a káros anyagok kibocsátása még mindig nem tetőzött, a fosszilis energiahordozók piaca bővül, a geopolitikai érdekek pedig rendre felülírják a környezeti szempontokat. Kőrösi Csaba ennek ellenére úgy gondolja, hogy a jövő erőviszonyait már nem a fosszilis energia uralása, hanem a fenntartható fejlődést biztosító technológiák használata fogja meghatározni.

A tajvani Foxconn elektronikai vállalatcsoport európai alelnöke úgy látja, hogy a hagyományos energia még mindig olcsó és könnyen elérhető, az energetikai innovációknak ezért még mindig nincs elég ösztönzője. Lényeges változás addig nem is lesz, amíg egész országok megélnek fosszilis energiahordozók értékesítéséből. Magyarország ilyenekkel nem rendelkezik, ezért a belföldi cégeknek arra kell törekedniük, hogy más erőforrásokból saját értékláncokat teremtsenek és terjesszenek ki nemzetközi szintekre – mondta Tálos Péter.

A Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a nyersanyaghiánynak lehetnek kedvező hatásai is, Magyarországon ugyanis emiatt nagyobb a kényszer az újrahasznosításra, tehát a szűkös ellátás az innováció ösztönzője. Világszinten Birkner Zoltán sem lát olyan piaci nyomást, amely komoly technológiai áttöréseket kényszerítene ki, ám ezzel együtt is biztos a fenntarthatósági áttörésben.

György László szerint Magyarország már most a zöldenergetikai átállás nemzetközi élmezőnyébe tartozik, hiszen a fenntartható energia előállításában, az energiatárolásban, a hatékony felhasználásban és az újrahasznosításban is sokat fejlődött. A lépéselőny azért is fontos, mert a zöldgazdaság világszinten hatalmas üzlet, mérete a mostani becslések szerint 2050-ig a nyolcszorosára, több mint 10 ezer milliárd dollárra nőhet – hangsúlyozta.