Márciusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 10,0 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 0,8 százalékkal bővült.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,8 százalékkal kisebb volt a februárinál. 2024 első negyedévében az építőipar termelői árai 6,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A korábbi adatokból kiderül, hogy az építőipari termelés volumene 2024 februárjában a nyers adatok szerint 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Márciusban az építőipar teljesítménye kedvezőtlenül alakult: éves alapon 6,3, havi alapon 2,8 százalékkal mérséklődött, azaz az év eleji erős indítás nem tűnik tartósnak – kommentálta a friss adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Elmondta: a visszaesésben most az épületek építésének 10 százalékos volumencsökkenése játszott szerepet, az egyéb építmények volumene ha csak minimális mértékben is, de bővült. Az állami beruházások nagyobb részben az utóbbi kategóriába tartoztak, így nem kizárt, hogy a visszaesésben az ipari beruházások lassabb előrehaladása játszott szerepet – a megrendelők a kedvezőtlen külső kereslet miatt kevésbé sürgették az építkezést.
Az építőipar visszaesésében szerepet játszik a magas – és tovább növekvő – árszínvonal: az első negyedévben az ágazat árai negyedéves alapon 2,4 százalékkal, míg éves alapon 6,7 százalékkal emelkedtek, azaz míg az átlagos inflációs a jegybanki célsávban, 4 százalék alatt alakult, addig itt az alacsony kereslet ellenére is jelentősebb drágulás volt – ez pedig erőteljesen visszafogja a keresletet. A magas árak különösen is nagymértékben gátolhatják például a vállalati beruházásokat vagy a lakásépítéseket – részletezte az elemző.
A keresletet több további tényező is alakítja: a vállalatok a kedvezőtlen külső környezet miatt óvatosak, a kamatlábak bár csökkennek, de vélhetően a cégek még várják a további kamatvágásokat és kedvezőbb hitelkonstrukciókat. A hazánknak járó uniós források fokozatos megnyitása azonban segítheti az ágazat termelésének növekedését.
Ha a termelési volumenben nem is, a rendelésállományt tekintve már látszanak kedvező jelek, melyek a kedvezőbb kamatkörnyezetből, a gazdasági növekedés fokozatos újraindulásából és az uniós források fokozatos megnyílásából adódnak: az új rendelések volumene 19,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, azaz immáron ötödik hónapja emelkedik éves alapon.
A hó végi szerződésállomány ugyan még csökken, de ez a mérséklődés már csak 3,7 százalék – ennél 2023. januárja óta csak magasabb visszaesésre volt példa. Kérdés tehát, hogy a jövőben tud-e folytatódni a rendelésállomány növekedése (erre a fundamentumok alapján van esély) és hogy ez testet tud-e ölteni az építőipari termelés tartós bővülésében – mondta Regős Gábor.
