Friss elemzést készített a gazdaság kilátásairól a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. A társaság emlékeztetett: a hazai infláció 2023-ban átlagosan 17,1 százalék volt, azonban az év folyamán a pénzromlási ütem folyamatos mérséklődését láthattuk, ami 2024 első félévében tovább folytatódott. Az előrejelzés szerint a dezinflációs folyamat továbbra is fennmaradhat, bár az év vége felé közeledve várható az infláció növekedése. Összességében a 2024-es infláció 4,1 százalékra mérséklődhet, majd 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig háromszázalékos lehet a pénzromlás üteme.
A Magyar Nemzeti Bank – a dezinflációs folyamat erősödésével együtt – 2023 elején az irányadó kamat csökkentésébe kezdett, amely szeptemberben érte el az alapkamat szintjét. Azóta a jegybank folyamatosan lazított a monetáris feltételeken, annak mértéke azonban eltérő volt az elmúlt hónapokban, ötven és száz bázispont között alakult. Az év második felében a monetáris politika további lazítására számít a Századvég, azonban várakozásaik szerint idén még nem csökken hat százalék alá az alapkamat. Az infláció legkorábban 2025-ben térhet vissza a jegybanki 3 plusz-mínusz egyszázalékos célsávba.
Tavaly a bruttó hazai termék (GDP) kismértékben, 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon, azonban 2024-re 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számít a konjunktúrakutató. Ezt az ütemet jövőre 3,9 százalékos bővülés követheti. Az idei első negyedévet bővülő fogyasztás és erősen visszaeső beruházások jellemezték.
A következő időszakkal kapcsolatban egyrészt azt várja a Századvég, hogy a fogyasztás fokozatosan emelkedik a további negyedévekben, másrészt a beruházások lendületének visszatérésével – a csökkenő kamatkondíciók, a növekvő üzleti bizalom és az alacsony bázis miatt – 2024 végén, 2025 elején lehet számolni.
Összességében a beruházások 1,3 százalékkal eshetnek vissza idén, míg a fogyasztás három százalékkal bővülhet.
Az idén az export 3,2, 2025-ben 7,9, 2026-ban pedig 6,1 százalékkal bővülhet. Az import, melyet leginkább a fogyasztás és az exportnövekedés támogat, 2024-ben három, majd a következő két évben rendre 8,3 és 5,5 százalékkal növekedhet. Így összességében idén pozitívan járulhat hozzá a nettó export a gazdasági növekedéshez, jövőre azonban az eurózóna növekedése ellenére negatív lehet a nettó export GDP-hez való hozzájárulása.
Az elmúlt közel másfél évben a munkaerőpiac is átalakuláson ment keresztül. Tavaly a korábbi trend folytatásaként tovább bővült a foglalkoztatás, azonban vele párhuzamosan – a korábbi, csökkenő tendenciát felváltva – a munkanélküliség is enyhén emelkedni kezdett, mindez az idei év első felében tovább folytatódott, amely a gazdaságilag aktívak számának növekedésével magyarázható. A megszokottól eltérő tendenciát segít megérteni, ha a főbb korcsoportok gazdasági aktivitásra vonatkozó adatait elemezzük.
Azt láthatjuk, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépők nagy része az 55–74 éves korcsoportból érkezett, akik rövid időn belül el is tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon. Kisebb részük pedig a legfiatalabb korosztályból jött, akiknek egy része még álláskereső volt.
A munkanélküliek számának emelkedése mögött részben azok az újonnan piacra lépők állnak, akik lassabban tudnak elhelyezkedni, részben pedig a 25–54 éves korosztály azon tagjai, akik korábban is aktívak voltak, de most álláskeresők. A rendelkezésre álló adatok alapján a fenti tendencia idén tovább folytatódott. A Századvég előrejelzése szerint az elmúlt másfél évben megfigyelt változások a továbbiakban is kitartanak, folytatódik a foglalkoztatás és a munkanélküliség emelkedése is. Becslésük szerint utóbbi eléri majd a 4,6 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra.
Múlt év végén a költségvetési hiány a GDP 6,7 százalékát érte el, a bruttó államadósság pedig 73,5 százalékra csökkent. A konjunktúrakutató szerint 2024-ben az államháztartás hiánya további kormányzati kiigazító intézkedések nélkül a GDP 4,9 százalékán teljesülhet. Az államadósság az év végére csak minimális mértékben csökkenhet, a GDP 73,4 százalékára, amiben szerepet játszik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlása is. Jövőre a beinduló növekedés segíti a tervezett költségvetési pálya elérését, így várakozásaik szerint a kormányzat legkésőbb jövőre el tudja érni az év elején megcélzott költségvetési pályát, és ennek megfelelően a 3,7 százalékos hiánycélt. Az államadósság az év végére a GDP 72,6 százalékára apadhat. A jelenlegi várakozások alapján 2026-ban a 2,9 százalékos költségvetési hiánycél reálisan elérhetőnek tűnik.
