Az elmúlt közel másfél évben a munkaerőpiac is átalakuláson ment keresztül. Tavaly a korábbi trend folytatásaként tovább bővült a foglalkoztatás, azonban vele párhuzamosan – a korábbi, csökkenő tendenciát felváltva – a munkanélküliség is enyhén emelkedni kezdett, mindez az idei év első felében tovább folytatódott, amely a gazdaságilag aktívak számának növekedésével magyarázható. A megszokottól eltérő tendenciát segít megérteni, ha a főbb korcsoportok gazdasági aktivitásra vonatkozó adatait elemezzük.
Azt láthatjuk, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépők nagy része az 55–74 éves korcsoportból érkezett, akik rövid időn belül el is tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon. Kisebb részük pedig a legfiatalabb korosztályból jött, akiknek egy része még álláskereső volt.
A munkanélküliek számának emelkedése mögött részben azok az újonnan piacra lépők állnak, akik lassabban tudnak elhelyezkedni, részben pedig a 25–54 éves korosztály azon tagjai, akik korábban is aktívak voltak, de most álláskeresők. A rendelkezésre álló adatok alapján a fenti tendencia idén tovább folytatódott. A Századvég előrejelzése szerint az elmúlt másfél évben megfigyelt változások a továbbiakban is kitartanak, folytatódik a foglalkoztatás és a munkanélküliség emelkedése is. Becslésük szerint utóbbi eléri majd a 4,6 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra.
Múlt év végén a költségvetési hiány a GDP 6,7 százalékát érte el, a bruttó államadósság pedig 73,5 százalékra csökkent. A konjunktúrakutató szerint 2024-ben az államháztartás hiánya további kormányzati kiigazító intézkedések nélkül a GDP 4,9 százalékán teljesülhet. Az államadósság az év végére csak minimális mértékben csökkenhet, a GDP 73,4 százalékára, amiben szerepet játszik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlása is. Jövőre a beinduló növekedés segíti a tervezett költségvetési pálya elérését, így várakozásaik szerint a kormányzat legkésőbb jövőre el tudja érni az év elején megcélzott költségvetési pályát, és ennek megfelelően a 3,7 százalékos hiánycélt. Az államadósság az év végére a GDP 72,6 százalékára apadhat. A jelenlegi várakozások alapján 2026-ban a 2,9 százalékos költségvetési hiánycél reálisan elérhetőnek tűnik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!