Magyarországon az ipar súlya viszonylag nagy – a víz- és hulladékgazdálkodással együtt –, a bruttó hozzáadott érték 22 százalékát adta 2023-ban. Az ipar, illetve ezen belül a feldolgozóipar a nemzetgazdaság legnagyobb beruházójának számít, a múlt évi beruházások 32 százaléka a feldolgozóiparban valósult meg. Munkaerőpiaci szerepe is nagyon jelentős, több mint egymillió fő, az alkalmazásban állók 22 százaléka dolgozott ipari szervezeteknél. A hazai ipar gerincét a globális termelési láncokba ágyazódott, döntően exportra termelő, külföldről irányított nagyvállalatok jelentik – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzésében.
Az ipari termelés 2013-tól 2019-ig évről évre emelkedett, és az unión belül hazánkban bővült az egyik legnagyobb mértékben. A koronavírus-járvány megtörte a lendületet, 2020-ban a termelés hat százalékkal csökkent, 2021-ben azonban már a pandémia előtti csúcspontját is meghaladta. A következő, 2022-es évben jött az újabb fordulat, így az Ukrajnában zajló háború gazdasági következményei, elsősorban a megugró energia- és nyersanyagárak, a globális piacok átrendeződése és a logisztikai nehézségek jelentették a legnagyobb kihívást. Ennek ellenére az ipari termelés bővülése lendületben maradt, csak tavaly jött a fordulat. A nemzetközi összehasonlításhoz rendelkezésre álló, naptárhatással kiigazított adatok szerint 2023-ban 4,9 százalékkal csökkent hazánkban az ipari termelés. Az Európai Unióban ennél kisebb mértékben, 1,4 százalékkal szűkült a kibocsátás. A tagállamok többségében a 2023. évi termelés elmaradt az egy évvel korábbitól, köztük Németországban 1,7 százalékkal mérséklődött a kibocsátás.
Magyarországon az ipari termelés meghatározó részét a feldolgozóipar adja. Termelési értéke 2023-ban 51 891 milliárd forint volt, ami 4,3 százalékkal maradt el az előző évitől.
Az ipar másik két, a feldolgozóiparnál jóval kisebb súlyú nemzetgazdasági ágának is visszaesett a teljesítménye: az energiaiparé 23, a bányászaté pedig 31 százalékkal. Ha kicsit a részleteket is megnézzük, akkor azt látjuk, hogy mindössze három feldolgozóipari alág tudta növelni termelését 2023-ban. A legnagyobb növekedést – ahogy 2019 óta minden évben – ezúttal is a villamos berendezés gyártása érte el, ami mögött a jármű-akkumulátorok és a villamos motorok gyártásával foglalkozó vállalkozások teljesítménye áll. A közelmúlt beruházásaival létrejött jelentős termelőkapacitások üzembe állásával ugyanis megugrott a kibocsátás. A járműgyártásban is élénkült a termelés. Ezt a területet a koronavírus-járvány igen érzékenyen érintette: 2020-ban az üzemleállások jelentős termeléskiesést okoztak, majd 2021-ben a beszállítói láncokban keletkezett zavarok – elsősorban a globális chiphiány – miatt tovább csökkent a termelés. Az alkatrészellátási problémák enyhülésével 2022-ben már 15 százalékkal bővült a járműgyártás kibocsátása az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. A termelés növekedése 2023-ban is folytatódott, a mutató 8,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Ezzel az ágazat teljesítménye elérte eddigi csúcspontját, de a folyamatban lévő beruházások várhatóan tovább emelik a járműgyártás teljesítményét – jegyezte meg az elemzés.
A kis részarányt képviselő „egyéb feldolgozóipar” volt a harmadik alág, amelyik növelni tudta teljesítményét tavaly. Ez az idetartozó ipari gépek, berendezések üzembe helyezésének jelentősen növekvő mennyiségéből adódott.
Sikeres hitelprogram
Az ipar megerősítését a kormány is kiemelten kezeli. Ezért hozta létre a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot is, amely összesen mintegy 1200 milliárd forinttal támogatta a magyar vállalatok fejlődését és beruházásaik ösztönzését. A január 15-én a korábbinál is kedvezőbb finanszírozási feltételekkel újranyitott programon belül négy hónap leforgása alatt összesen 928 szerződés jött létre. Ezzel a magyar vállalatok a kétszázmilliárd forintos többletforrást százszázalékosan kimerítették.
