Áprilisban az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban idén hárommal több munkanap volt, mint tavaly áprilisban. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 márciusához mérten 0,7 százalékkal mérséklődött.
Vegyes képet mutat az ipar, a német gazdaság gyengélkedése továbbra is késlelteti az ipari teljesítmény helyreállását – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a friss számokra. Hangsúlyozták: a magyar gazdaság alapvető tényezői jól teljesítenek: az ikerdeficit megszűnt, fél éve folyamatosan nőnek a reálbérek, egyre több inaktív lép a munkaerőpiacra, négy hónapja növekszik a kiskereskedelmi forgalom. Mindezek eredményeképpen a magyar gazdaság az uniós gazdaságok éllovasai közé tartozott az első negyedévben.
Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is a háború negatív hatásai miatt gyengélkedő európai gazdaság, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság alacsony teljesítménye késlelteti. Ahhoz, hogy az exportaktivitás újból növekedésnek indulhasson, a kormány által is képviselt azonnali tűzszünetre és békére van szükség.
A hazai ipar várható fordulatát egyfelől az élénkülő belső kereslet, a visszaeső infláció miatt a háztartások óvatosságának fokozatos oldása támogathatja, másfelől pedig a kormány olyan beruházásokat támogató intézkedései, mint például a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram és a Széchenyi-kártya-program.
Tekintettel arra, hogy a reálbérek hazánk külpiacain is növekedésbe fordultak, továbbá a nemzetközi kamatszint is mérséklődhet, az év második felében a külpiaci konjunktúra fokozatos, ám mérsékelt javulása várható, ami hozzájárul a magyar ipari teljesítmény fokozatos helyreállásához.
A kormány idén újraindítja, jövőre pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, azaz a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni. Ennek elérése érdekében elengedhetetlen az ipar teljesítményének bővítése, valamint a nyitás az olyan dinamikusan fejlődő, innovatív ágazatok felé, mint az egészségipar, a kreatívipar vagy épp az elektromos járműipar.
A kreatívipar a jövő ágazata, amely a gazdasági növekedés egyik motorja lehet. Ezt elősegítve a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Divat & Design Ügynökséggel együttműködésben létrehozta a Kreatívipari Fórumot, amely szakmai javaslatokkal segíti az ágazat teljesítményének növelését. Az elektromos járműpiac fokozódó térnyerése pedig nemcsak a kapcsolódó ágazatok, hanem a teljes hazai ipar teljesítménye és versenyképessége számára egyaránt új lendületet adhat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ezekre a kiemelt ágazatokra fókuszálva dolgozta ki a kormány új versenyképességi stratégiáját, melynek célja, hogy hazánk gazdasági fejlettsége 2030-ra elérje az uniós átlag kilencven százalékát – emlékeztetnek.
