Május végéig 2850 milliárd forint áfabefizetés érkezett az államkasszába, amely ugyan időarányosan rosszabb teljesülés, mint a tavalyi, de így is 198 milliárd forinttal több bevételt jelent, mint 2023 első öt hónapjában realizálódott – derül ki a Pénzügyminisztérium részletes államháztartási jelentéséből. A Világgazdaság cikke felidézi: az előzetes adatokból eddig azt lehetett tudni, hogy 2016 májusa óta ez volt az első hónap, amikor pluszban zárt az államháztartás központi alrendszere, amely az első öt hónap végén 2548,5 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Áprilisban még alig nőttek a bevételek, az akkor realizált 2442 milliárd forintos befizetés mindössze 74 milliárddal múlta felül a tavalyi első négy havi összeget, ami időarányosan rosszabb teljesülést takart, mint a 2023-as.
Pedig tavaly a fogyasztás óriási zuhant a magas infláció és visszaeső reálbérek következtében, ami azonnal nyomot hagyott a költségvetésben, összesen ezermilliárd forintos kiesést okozva.
A mostani adat azonban fontos mérföldkő, először látni, hogy a tavalyi szinthez képest jelentősen, több mint 200 milliárddal több áfabefizetés érkezett az államkasszába. Ugyanakkor a kép vegyes is, ugyanis időarányosan rosszabbul teljesültek a befizetések, mint 2023-ban – írja a lap.
Az idei büdzsét már a növekedés és a fogyasztás helyreállásának jegyében tervezte meg a kormány, ezért az áfából tavalyhoz képest 1500 milliárddal többet, 8574 milliárd forint befizetést kalkulált. A költségvetés sarokszámait ugyanakkor már két hónap után át kellett írnia a vártnál alacsonyabb növekedés miatt, bár a hiánycélt 2,9 százalékról 4,5 százalékra emelte, magához a büdzséhez nem nyúlt.
Épp ezért lesz egyre kényesebb kérdés a következő hónapokban, hogy miképp alakulnak az áfabevételek, amelyek, ha továbbra sem a várakozásoknak megfelelően alakulnak, akkor valamilyen intézkedésre biztosan szükség lesz a hiánycél tartása érdekében.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az idei büdzsében az áfabevételek terén látható elmaradás az áfakiutalásokból fakad, ráadásul a fogyasztás folyamatosan állhat helyre idén, ami a költségvetés pozícióit tovább javíthatja. Ennek ellenére a kabinet már márciusban 675 milliárd forint beruházás elhalasztásáról döntött. Azonban elemzők nem zárják ki, hogy a nyár folyamán még továbi intézkedésre lesz szükség. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője legutóbb lapunknak azt mondta, hogy ambíciózus a 4,5 százalékos hiánycél a jelenlegi folyamatok alapján, ha nem is teljesül, attól nem lesz drámaian magasabb a deficit.
Már csak azért is lesz fontos a hiánycél tartása, mert hamarosan elindíthatja az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárást az elmúlt évek magas költségvetési hiánya miatt. 2020 óta ugyanis idén az ötödik egymást követő év, hogy nem sikerül teljesíteni a szigorú költségvetési fegyelmet biztosító 3 százalékos maastrichti kritériumot. Ez pedig azt is jelenti, hogy 2013 után kerülhet ismét az unió szégyenpadjára Magyarország; akkor komoly diplomáciai és politikai csaták után tudtunk az eljárás alól kikerülni, aminek a végén a kohéziós források megvonása állhatott volna.
Magyarország ugyanakkor nem egyedül nézhet szembe az unió eljárásával: hasonló sors vár Lengyelországra, Szlovákiára, Belgiumra, Olaszországra és Franciaországra. Románia ellen pedig azért nem indul eljárás, mert már 2019-ben elindította a bizottság, mivel egyedüliként az unióban átlépte a 3 százalékos küszöböt – idézi fel a Világgazdaság.
