A kollégiumi férőhelyek hiánya évek óta megoldandó kérdés, az országosan elérhető 46 ezer férőhelyre már háromszoros a túljelentkezés, ami azt jelenti, hogy több mint 110 ezer hallgató vár kollégiumi helyre. Budapesten 17 ezer férőhely áll rendelkezésre, de a kereslet ezt is háromszorosan meghaladja. Ezért kulcsfontosságú a férőhelyek bővítése és a meglévő kollégiumok modernizálása – jelezte Varga-Bajusz Veronika. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta:
Az idei évben már nyáron megkezdték az egyeztetést a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének vezetésével a kollégiumi környezetről.
– Azt látható, hogy nemcsak a férőhelyhiány jelent problémát, hanem az is, hogy a meglévő kollégiumi férőhelyek egy részénél a fiatalok nem érzik azt a komfortot, egyszerűen már nem olyan környezetet biztosítanak, ahova a diákok szívesen be is költöznének. Ezeket nyári felmérések is alátámasztották, amelyek szerint míg a hallgatók 80 százaléka elégedett az oktatási környezettel, minden második diák lépéseket vár a kollégiumokkal kapcsolatban. Elkötelezettek vagyunk a kollégiumfejlesztési stratégia megújításában, amelynek egyik fontos eleme a Diákváros kialakítása – fogalmazott.
A Diákvárossal kapcsolatban elmondta: a projekt legalább 12 ezer új férőhelyet biztosítana, kiszolgálná az összes budapesti egyetemet, tehát jelentős lépés lenne a fővárosi lakhatási problémák enyhítésében. A helyszínt illetően kezdetek óta a IX. kerület Lágymányosi-híd lábánál, az atlétikai stadion melletti rozsdaövezeti terület jött szóba. A pontos építési területről még tárgyalások folynak, négy telek azonban a Fudan Alapítvány tulajdonában van, és a kuratórium elkötelezett a diákváros megvalósításában.
– A fővárosi lakhatási gondokon segítő Diákváros mellett országszerte több kollégiumi fejlesztést is tervezünk, hogy a hallgatók méltó körülmények között tanulhassanak – mondta.
A kollégiumi férőhelyek ügye a nemzeti konzultációban is szerepel, ezzel kapcsolatban Varga-Bajusz Veronika úgy fogalmazott: a hallgatók részéről már világos jelzéseket kaptak arról, hogy további lépésekre lenne szükség a kollégiumi férőhelyek számának bővítését, a környezet fejlesztését illetően. A nemzeti konzultációval szeretnének pontos képet kapni a társadalom véleményéről is.
Ha a konzultáció megerősíti az elképzeléseinket, készen állunk arra, hogy a kollégiumok bővítését a felsőoktatási rendszer következő nagy projektjeként kezeljük. Még várjuk a konzultáció eredményét, ezt követően a jövő év első negyedévében megtörténhet a konkrétabb tervezés, majd az első fél évben a földterületek helyzetének rendezése, illetve ezt követően megkezdődhetnek a konkrét tervezési munkák és a kivitelezés
– jelezte, hozzátéve, hogy ha a jövő évben elindul a fejlesztés, akkor két-három éven belül már értelmezhető számú férőhellyel lehet számolni.
A magyar felsőoktatás kiváló teljesítményt nyújt, tizenkét magyar egyetem szerepel a világ legjobb öt százalékában, sőt egyikük a legjobb egy százalékban is. Az egyetemi modellváltás lehetővé tette, hogy az intézmények szorosabb együttműködést alakítsanak ki a gazdaság szereplőivel, amely erősíti a fiatalok karrierlehetőségeit. Az Erasmus ügyében továbbra is elkötelezettek vagyunk a hallgatók érdekeinek védelmében és abban, hogy a kérdést mihamarabb megoldjuk, ezáltal pedig az Erasmus-programból kirekesztett közel 200 ezer magyar hallgató visszakaphassa az őt megillető lehetőséget.
Úgy tudni, az Európai Bizottság immár vizsgálja, hogy a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítása elegendő-e az uniós korlátozó intézkedések feloldásához. Az elmúlt időszakban a Kulturális és Innovációs Minisztérium számos egyeztetést folytatott az Európai Bizottsággal azzal a céllal, hogy megvitassák a magyar kormány által benyújtott törvénymódosítást, amelyek közül többen Varga-Bajusz Veronika is részt vett.
– A bizottság tájékoztatása szerint egy hónapon belül döntenek arról, hogy a változtatások elegendők-e a korlátozó intézkedések enyhítéséhez, fenntartásához. Mi a követelményeket teljesítettük, készen állunk a kompromisszumra a hallgatók érdekében, most Brüsszelnek kell lépnie – jegyezte meg.
Egyre sikeresebb az Erasmus „pótlására” indított Pannónia program is. A program indulását követő első fél évben közel háromezer fiatal élt is ezzel a lehetőséggel, 2200-an már elnyerték a pályázatot, még 800 pályázat van folyamatban. A 2200 főből 700-an már hazajöttek, 800-an jelenleg is a világ vezető egyetemein tartózkodnak Dél-Koreától Amerikáig.
