A kormányzati tervek szerint évente 25 000 új lakás építése és 130 000 meglévő lakás mélyfelújítása várható, ami évi 155 000 lakossági napelemrendszer telepítését feltételezi. Ha minden épületre kerül napelem, mint ahogy az új rendelet várhatóan majd előírja, akkor évente az épületek közel négy százalékára szerelnek majd napelemeket Magyarországon, 15-16 év alatt elérve a tetők hatvan, 2050-körülre a közel teljes lefedettségét. Nagyjából 2040-re sikerülne kiépíteni a huszonötezer megawattos kapacitást, ha minden technikai feltétel adott lenne, ám Toldi Ottó rámutatott: sok a „ha”, kezdve vagy folytatva azzal, hogy jövőre nem huszonöt, hanem csak tizenegyezer új lakás átadása várható és a tervezett mélyfelújításoknak is csak a harmada látszik megvalósulni. Mindent egybevéve a vezető kutató szerint szükség lesz a hazai atomerőművekre 2050 után is.
Napelemet akar Brüsszel minden háztetőre
Elvben fedezhetné Magyarország energiaszükségletét, ha a vonatkozó uniós tervezet szerint minden alkalmas háztetőre napelem kerülne, ám ez már feltételezi azt is, hogy az energiatárolás lehetősége is rendelkezésre áll. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint amennyiben túl sok feltételnek kell egyszerre teljesülni, az intézkedés kevéssé életszerű, nem utolsósorban pedig az energiamix összeállítása tagállami hatáskör, Brüsszelnek nem lenne, lehetne beleszólása.

Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!