Napelemet akar Brüsszel minden háztetőre

Elvben fedezhetné Magyarország energiaszükségletét, ha a vonatkozó uniós tervezet szerint minden alkalmas háztetőre napelem kerülne, ám ez már feltételezi azt is, hogy az energiatárolás lehetősége is rendelkezésre áll. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint amennyiben túl sok feltételnek kell egyszerre teljesülni, az intézkedés kevéssé életszerű, nem utolsósorban pedig az energiamix összeállítása tagállami hatáskör, Brüsszelnek nem lenne, lehetne beleszólása.

Illusztráció Fotó: Kisalföld/Nagy Gábor

Az Európai Unió épületek energiateljesítményéről szóló irányelvének (EPBD – Energy Performance of Buildings Directive) felülvizsgálata valószínűleg elő fogja írni, hogy 2028-tól kötelezően napelemeket kell telepíteni a lakó-, gazdasági (ipari) és középületek tetejére – írja az Öko Drive alapján a Világgazdaság. 

A teljes EU háztetőinek nagyjánól hatvan százaléka alkalmas napelem telepítésére 
Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter

Az EU háztetőinek nagyjából a hatvan százaléka alkalmas telepítésre, így a rendelkezés 150-200 gigawatt új megújuló áramtermelési kapacitást eredményezhet. Elvben. Gyakorlatilag ugyanis a kép ennél jóval árnyaltab – ismertette lapunk megkeresésére Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Elmondta, a szabvány mindenekelőtt a nagyméretű tetőkben rejlő lehetőségeket célozza, 2028-tól a nagyobb felújításon áteső meglévő nem lakóépületekre, 2030-tól az új lakóépületekre, 2031-től pedig minden alkalmas meglévő középületre is telepíteni kell napelemet. 

Ezzel a bizottság már középtávon is képes lesz általa a tagállamok energiamixének lényeges befolyásolására, csöppet sem zavartatva magát attól a ténytől, hogy ez karcolja az energiamix megállapításához és a zöldítés módjának meghatározásához fűződő tagállami jogosultságokat. Az energiamix összeállítása ugyanakkor a vonatkozó törvények alapján továbbra is tagállami hatáskör. Túl azon, hogy az Európai Bizottság beleszólna a tagországok energiamixébe, felveti azt a kérdést is, mi lesz az épületek fennmaradó negyven százalékával és persze azt, hogyan lehet az elképzelést a gyakorlatban kivitelezni.

Ezt Magyarország példáján szemléltette a vezető kutató. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal legfrissebb adatai szerint a nem engedélyköteles kiserőművek és háztartási méretű kiserőművek (HMKE) beépített kapacitása 2540 MW volt 2024 júniusában, összesen 278 000 lakás tetején telepítve. Ez az összes lakott lakás hét, és a teljes hazai lakásállomány hat százaléka. Ha valamennyi (lakó)ingatlanra napelemet telepítetnénk, az 25 000MW kapacitást jelentene, ami 3,36-szorosa a jelenlegi magyar csúcsfogyasztásnak (7440 MW) és 2,8-szorosa a 2030-as évek elején várható értéknek. Ez megfelelő áramtároló és rendszerszabályozó eszközökkel kiegészítve feleslegessé tenné a meglévő és az épülő atomerőművünket, a meglévő és az épülő földgáztüzelésű erőműveket, de még a nap és szélerőműveket is. A baj az, hogy az ipari méretű akkumulátorok elterjedésére csak 2040-2045 környékén számítanak a szakértők.

A kormányzati tervek szerint évente 25 000 új lakás építése és 130 000 meglévő lakás mélyfelújítása várható, ami évi 155 000 lakossági napelemrendszer telepítését feltételezi. Ha minden épületre kerül napelem, mint ahogy az új rendelet várhatóan majd előírja, akkor évente az épületek közel négy százalékára szerelnek majd napelemeket Magyarországon, 15-16 év alatt elérve a tetők hatvan, 2050-körülre a közel teljes lefedettségét. Nagyjából 2040-re sikerülne kiépíteni a huszonötezer megawattos kapacitást, ha minden technikai feltétel adott lenne, ám Toldi Ottó rámutatott: sok a „ha”, kezdve vagy folytatva azzal, hogy jövőre nem huszonöt, hanem csak tizenegyezer új lakás átadása várható és a tervezett mélyfelújításoknak is csak a harmada látszik megvalósulni. Mindent egybevéve a vezető kutató szerint szükség lesz a hazai atomerőművekre 2050 után is.