A vállalkozások és a háztartások életben is fontos az üzleti tervezés, illetve a háztartási költségvetés elkészítése az új évre készülve. Ebben segítség lehet az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet kutatása, amelyben áttekintették a 2025-ös év várható inflációs és kereseti folyamatait.
A 2022 végi és 2023 eleji inflációs csúcsokhoz képest a tavalyi év elejétől kezdődően jelentősen lelassult Magyarországon az árszínvonal-emelkedés üteme. 2024-ben már négy százalék alatti inflációs adatokat láthattunk éves szinten mérve. A legutolsó adatközlés szerint novemberben 3,7 százalékon állt az inflációs mutató.
A kutatás megállapította, hogy az év végére tovább gyorsulhat a hazai infláció, négy-négy és fél százalék környékén járhat a mutató.
2025-ben alappályánkon viszonylag gyorsan (február-márciusra) visszatérhet a kettő–négy százalék közti sávba a hazai áremelkedési ütem, majd az év nagy részében négy százalék alatt mozoghat a mutató. A kutatás azt is megvizsgálta, hogy mik a 2025-ös inflációra vonatkozó legfontosabb előrejelzések: a piaci elemzői konszenzus, hogy 2025 év végére 3,9 százalékos inflációt várnak. A Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésében 2025-re 3,3–4,1 százalék közötti inflációt jelzett előre.
A Pénzügyminisztérium az idei költségvetési tervezetben 3,2 százalékos inflációval kalkulál. Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint 2025-ben éves átlagban 3,6 százalékos infláció várható Magyarországon.
Az Oeconomus a bérek kapcsán emlékeztetett, hogy 2024-ben is erős maradt a magyar munkaerőpiac, dinamikusan nőttek a keresetek. 2024 első kilenc hónapjában a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 633 500 forint volt, amely az előző év azonos időszakához képest 13,7 százalékkal nőtt.
A dinamikus bérnövekedésnél fontos szerepet játszik a tavaly decemberi minimálbér és garantált bérminimum emelése, amely kihatott a magasabb bérkategóriákra is egészen a mediánbérig: a minimálbérnél magasabb jövedelmi szinteken is érdemi emeléseket hajthattak végre a bértorlódás elkerülése végett. Mindez egyszeri eset volt, de jelentősen megemelte a kereseteket, és ez a hatás az év során végig kitartott – hívta fel a figyelmet az intézet.
Másrészt az állami szférában a mediánbér környékén érdemi központi béremelések valósultak meg: az oktatási és egészségügyi szektorban is béremelést hajtottak végre.
Ezzel együtt a reálbérek egy bő éve, tavaly szeptember óta emelkednek. Ez azt jelenti, hogy a nominális bérnövekedés meghaladja a inflációt. Tavaly november végén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői három évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről. E megállapodás szerint 2025-ben a minimálbér kilenc százalékkal, a garantált bérminimum hét százalékkal emelkedik. Ezzel a minimálbér 2025. január 1-jétől bruttó 290 800 forintra, a bérminimum bruttó 348 800 forintra emelkedik.
A minimálbér emelkedése a teljes bérdinamikára kihat 2025-ben is, mivel hogy elkerüljék a bértorlódást, a minimálbér feletti bérkategóriákban is várható emelés.
A tanulmány szerint minden egy százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagbéreket is. A minimálbér 2025-ös egy számjegyű növekedése ugyanakkor az átlagbér-emelkedés dinamikáját is lassíthatja a 2024-eshez képest: a bruttó átlagbérek tíz százalék alatt, nyolc-kilenc százalék körül emelkedhetnek jövőre országos átlagban. Az infláció 2025-ben 3,5-4 százalék körül mozoghat, így a reálbérek értéke négy-öt százalék körüli emelkedést mutathat Magyarországon. A kutatásból az is kiderült, hogy a munkanélküliségi ráta az idei évre várt 4,5–4,6 százalék közti szintekről 4,1-4,5 százalék közé mérséklődhet 2025-ben.
Borítók: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)
