Lehull a lepel a foglalkoztatás helyzetéről

Pénteken kiderül, hogyan áll hazánkban a munkaerőpiac a legfrissebb statisztikai adatok szerint. A kormány továbbra is hangsúlyozza: Magyarország a magyaroké, sem vendégmunkás-, sem pedig migránsország nem lesz, csak a magyar állam által meghatározott célból és jogcímen, az állam által meghatározott feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg itt tartózkodni és munkát vállalni.

Illusztráció

Fontos gazdasági mutatót tesz közzé pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Arról a mutatóról van szó, amelyet sem a koronavírus-járvány, sem az orosz–ukrán háború nem tépázott meg. A magyar gazdaság egyik fontos alappillére a foglalkoztatás. Az elmúlt évek eredményei tartósnak bizonyultak, elvitathatatlan siker a plusz egymillió fő munkába állítása. A KSH pénteken ismerteti, hogy alakult novemberben a foglalkoztatás és a munkanélküliség mutatója. 

 

Azt tudjuk, hogy 2024 októberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 27 ezer fővel, 4,699 millió főre mérséklődött. A változásban szerepe van annak, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottság szintje kiemelkedő volt. Októberében a munkanélküliek száma 219 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.

Az Orbán-kormány kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy a hazai munkaerőpiac erősítését nem a bevándorlással kívánja megoldani. Ezt erősítette meg a minap a Nemzetgazdasági Minisztérium is.

A magyar családok, munkavállalók és a munkaerőpiac védelme érdekében a miniszter arról döntött, hogy 2025-ben 35 ezerben maximálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát.

„Magyarország a magyaroké, sem vendégmunkásország, sem pedig migránsország nem lesz, csak a magyar állam által meghatározott célból és jogcímen, az állam által meghatározott feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg itt tartózkodni és munkát vállalni. A kormány megvédi a magyar családokat és a magyar munkahelyeket, ezért a jogszabályok értelmében külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek” – áll a közleményben.

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kvóta maximális értéke 71 ezer lehetne 2025-ben.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára korábban emlékeztetett arra, hogy a nehézségek ellenére stabil a foglalkoztatási szint, és számos olyan cég van Magyarországon, amely fejleszteni szeretne, ezért dolgozókat keres. A politikus a 300 ezres hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításának lehetőségeiről elmondta: közöttük 50-60 ezer olyan ember van, akiket viszonylag gyorsan el lehet helyezni. Emellett van egy réteg, amelynek képzés vagy átképzés szükséges ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, és van mintegy 150 ezer ember, akiknek különböző gondjaik miatt hosszabb távon kell segíteni a munkába álláshoz.

Hazánkban a munkaerőpiac továbbra is feszes, 80-90 ezer üres álláshely van. Ugyanakkor jelentősek a területi különbségek az országon belül. Ezért különösen fontos, hogy azok a beruházások, amelyek nagy létszámot tudnak majd foglalkoztatni, olyan helyekre települnek, ahol a munkaerő rendelkezésre áll. Példaként említhető Szeged, Debrecen és Nyíregyháza környéke.

Az államtitkár kitért arra is, hogy Németországból elbocsátásokról, egyes gyárakban a termelés leállásáról érkeznek hírek, ezért különös figyelemmel követik főként a járműgyártással kapcsolatos németországi és hazai munkaerőpiaci mozgásokat.

– A magyarországi vállalatok minden eszközzel tartják a munkavállalóikat, mert tisztában vannak azzal, hogy jól képzett dolgozók nélkül nem lehet a piacon megjelenni, ha a konjunktúra időszaka jön – jelentette ki. Hozzátette: kisebb létszámú elbocsátások előfordulnak, de új munkahelyek is megjelennek. Az államtitkár kiemelte: különösen fontosak a munkaerőpiaci programok. Ezek között említette a 30 év alatti, valamint a 30 év feletti korosztálynak szóló, uniós társfinanszírozással megvalósuló programokat. A munkahelyi belső képzéseken például több mint 80 ezren vettek már részt.