A tavalyi a magyarországi gazdaságtörténet második legeredményesebb éve volt a beruházásösztönzés szempontjából, a 2024-ben kötött megállapodások alapján négyezermilliárd forintnyi új beruházás érkezik hazánkba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A miniszter hangsúlyozta: az utóbbi éveket a veszélyek és a válságok jellemezték, amelyek hatásai rendre begyűrűztek a gazdaságba is.
Fegyveres konfliktusok, terrorfenyegetések, egészségügyi válság – mind-mind rendkívüli nehézségeket okoztak a világgazdaság szereplőinek
– mutatott rá. Ennek kapcsán kifejtette, hogy mindennek nyomán új világgazdasági korszak kezdődött, s a változások rendkívül éles globális versenyt indítottak be a beruházásokért. Márpedig szavai szerint
azt, hogy mely országok kerülhetnek az új éra győztesei közé, főképp az döntheti el, hogy kik tudják magukhoz vonzani a legfejlettebb technológiájú beruházásokat.
– Ebben a versenyben Magyarország a rendkívüli nehézségek ellenére is kiválóan teljesített a tavalyi évben is (…) 2024 a hazai gazdaságtörténet második legeredményesebb éve lett beruházásösztönzési szempontból – mondta.
Beszámolt róla, hogy a kormány hetvenhét vállalattal kötött megállapodást új beruházásokról, amelyek összesen négyezermilliárd forintnyi értéket jelentenek.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy ezeken belül a legtöbb beruházási projektet magyar cégek hajtják végre, huszonhárom vállalattal sikerült megállapodni, ami példátlannak számít.
– A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon – vélekedett. Ennek alátámasztására rámutatott, hogy a legnagyobb beruházási volument a hét érintett kínai vállalat képviseli, ezek a teljes beruházási érték felét teszik ki, de dél-koreai és japán cégek is hoztak döntést új nagyberuházásokról.
Az összberuházási érték kis híján nyolcvan százalékát a Kína–Dél-Korea–Japán hármas hozta Magyarországra. Gondoljunk bele, ha engedtünk volna a nyomásnak, ha meghajoltunk volna a támadások súlya alatt, s nem hajtottuk volna végre a keleti nyitás stratégiáját, nem vágtunk volna bele a gazdasági semlegesség stratégiájába, hogyha engedtük volna, hogy elvágjanak minket a keleti beruházásoktól, akkor sok ezer munkahely és sokmilliárd eurónyi beruházás más országokba ment volna
– mondta.
De a gazdasági semlegességet mutatja az is, hogy a negyedik legtöbb beruházást a németek, az ötödik legtöbb beruházást az amerikaiak, míg a hetedik legtöbb beruházást a svájciak hozták Magyarországra a tavalyi esztendőben – folytatta. – Így a szélrózsa minden irányából érkeztek vállalatok, amelyek modern technológiát hoztak, s amelyek új munkahelyeket teremtettek Magyarországon – tette hozzá.
A miniszter tudatta, hogy továbbra is a járműipari és az elektronikai beruházások adják a gerincét az új beruházásoknak, de az élelmiszeripar feljött a harmadik helyre, és tizenkilenc olyan, magas hozzáadott értékű projektről is megállapodás született, amelyek nyomán üzleti szolgáltatóközpontok, informatikai beruházások vagy kutatás-fejlesztési tevékenységek érkeznek hazánkba. – Tehát a magyar gazdaság dimenzióváltásában is tudtunk egy jelentőset előrelépni – fogalmazott.
Kitért arra is, hogy már a múlté az országon belüli kelet-nyugati egyensúlytalanság, ugyanis Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom vármegye végzett az első helyen, miközben a kormány nagy erőkkel dolgozik a délnyugat-magyarországi térség fejlesztésén is, amit jól mutat, hogy Baranyába is érkezik három új beruházás a tavalyi megállapodások eredményeként.
Tehát 2024 minden idők második legsikeresebb esztendeje lett a beruházásösztönzés szempontjából, köszönhetően annak, hogy a gazdasági semlegesség stratégiáját elkezdtük végrehajtani – összegezte a tárcavezető.
