A nagyhét nem bővelkedik statisztikai adatokban, eseményekben, a KSH két fontosabb adatot közöl: hétfőn jelennek meg az építőipar februári adatai, csütörtökön pedig a keresetek szintén februári számait ismerhetjük meg – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Fotó: Hemis via AFP
Emlékeztetett, az építőipari termelés januárban vegyes képet mutatott: éves összevetésben 9,6 százalékkal csökkent, míg havi összehasonlításban 1,6 százalékkal nőtt a termelés volumene. Éves alapon mindkét építményfőcsoport teljesítménye hasonló mértékben esett vissza. Az adat alapján az első negyedévben éves alapon az ágazat visszahúzhatta a gazdasági teljesítményt, és a szerződésállomány stagnálása sem ad sok okot a bizakodásra.
Kedvezően alakultak ugyanakkor a keresetek januárban. Éves alapon 10,4 százalék volt a növekedés mértéke, azaz meghaladta a minimálbér kilenc- és a garantált bérminimum hétszázalékos növekedésének ütemét. Ez az 5,5 százalékos inflációt figyelembe véve a reálkeresetek 4,6 százalékos átlagos növekedését jelenti, ami jó alapot jelent a fogyasztás idei bővüléséhez – mutatott rá Regős Gábor. Viszont ahhoz, hogy az idei bérfolyamatokról teljes képet kapjunk, érdemes még megvárni a februári és márciusi adatokat, hiszen nem minden cégnél történnek meg januárban az éves béremelések – tette hozzá.
Az MNB e heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő januári fizetési mérleg adatokat érdemes kiemelni. Januárban a folyó fizetési mérleg 345,3 millió eurós többlettel zárt. Ehhez legnagyobb részben a szolgáltatások külkereskedelmének 722,1 millió eurós többlete járult hozzá, miközben az áruk kereskedelmének szufficitje 117,7 millió eurót tett ki. Az elsődleges jövedelmek egyenlege ugyanakkor továbbra is negatív, -360,3 millió euró, ami a befektetések jövedelmének kiáramlásából fakad.
Az Eurostat kedden a februári ipari termelési adatokat közli, míg szerdán a márciusi infláció részletes becslését ismerteti. Januárban az ipari termelés volumene az eurózónában 0,8, az Európai Unióban pedig 0,3 százalékkal emelkedett havi alapon, miközben éves összevetésben az eurózónában változatlan volt a termelés volumene, az Európai Unióban 0,3 százalékkal csökkent. A 2024. januárihoz képest az ágazat termelése legnagyobb mértékben Szlovákiában (5,1 százalék), Dániában (4,4 százalék) és Magyarországon (4,0 százalék) esett vissza, miközben a legjelentősebb növekedés Írországban (10,4 százalék), Litvániában (9,8 százalék) és Horvátországban (7,6 százalék) történt – sorolta Regős Gábor.
Az előzetes adatok alapján az eurózóna inflációja a februári 2,3 százalékról 2,2 százalékra csökkent, azaz szinte megegyezik a jegybanki céllal. Havi alapon az árak átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek. A maginflációs kosár drágulása az előző havi 2,6 százalékról 2,4 százalékra csökkent, ami havi összevetésben egyszázalékos átlagos áremelkedést jelentett, ami viszont semmiképpen sem tekinthető alacsonynak.
Regős Gábor kiemelte, az elmúlt hónapokban érdemben gyorsult a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása, ami márciusban 4,1 százalékot tett ki, miközben az energiaárak 0,7 százalékkal alacsonyabbak lettek.
Szerdán és csütörtökön tartja következő ülését az Európai Központi Bank kormányzótanácsa. Az EKB idén már két alkalommal csökkentette az irányadó rátát, 25-25 bázisponttal. Ennek megfelelően a betéti kamat jelenleg 2,5 százalék ez pedig a héten további 25 bázisponttal mérséklődhet.
