A nagyhét nem bővelkedik statisztikai adatokban, eseményekben, a KSH két fontosabb adatot közöl: hétfőn jelennek meg az építőipar februári adatai, csütörtökön pedig a keresetek szintén februári számait ismerhetjük meg – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Fotó: Hemis via AFP
Emlékeztetett, az építőipari termelés januárban vegyes képet mutatott: éves összevetésben 9,6 százalékkal csökkent, míg havi összehasonlításban 1,6 százalékkal nőtt a termelés volumene. Éves alapon mindkét építményfőcsoport teljesítménye hasonló mértékben esett vissza. Az adat alapján az első negyedévben éves alapon az ágazat visszahúzhatta a gazdasági teljesítményt, és a szerződésállomány stagnálása sem ad sok okot a bizakodásra.
Kedvezően alakultak ugyanakkor a keresetek januárban. Éves alapon 10,4 százalék volt a növekedés mértéke, azaz meghaladta a minimálbér kilenc- és a garantált bérminimum hétszázalékos növekedésének ütemét. Ez az 5,5 százalékos inflációt figyelembe véve a reálkeresetek 4,6 százalékos átlagos növekedését jelenti, ami jó alapot jelent a fogyasztás idei bővüléséhez – mutatott rá Regős Gábor. Viszont ahhoz, hogy az idei bérfolyamatokról teljes képet kapjunk, érdemes még megvárni a februári és márciusi adatokat, hiszen nem minden cégnél történnek meg januárban az éves béremelések – tette hozzá.
Az MNB e heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő januári fizetési mérleg adatokat érdemes kiemelni. Januárban a folyó fizetési mérleg 345,3 millió eurós többlettel zárt. Ehhez legnagyobb részben a szolgáltatások külkereskedelmének 722,1 millió eurós többlete járult hozzá, miközben az áruk kereskedelmének szufficitje 117,7 millió eurót tett ki. Az elsődleges jövedelmek egyenlege ugyanakkor továbbra is negatív, -360,3 millió euró, ami a befektetések jövedelmének kiáramlásából fakad.
Az Eurostat kedden a februári ipari termelési adatokat közli, míg szerdán a márciusi infláció részletes becslését ismerteti. Januárban az ipari termelés volumene az eurózónában 0,8, az Európai Unióban pedig 0,3 százalékkal emelkedett havi alapon, miközben éves összevetésben az eurózónában változatlan volt a termelés volumene, az Európai Unióban 0,3 százalékkal csökkent. A 2024. januárihoz képest az ágazat termelése legnagyobb mértékben Szlovákiában (5,1 százalék), Dániában (4,4 százalék) és Magyarországon (4,0 százalék) esett vissza, miközben a legjelentősebb növekedés Írországban (10,4 százalék), Litvániában (9,8 százalék) és Horvátországban (7,6 százalék) történt – sorolta Regős Gábor.