A jegybank e heti adatközlései közül kettőt, az első negyedéves fizetési mérleg adatokat és a hitelintézetek előzetes májusi mérlegét érdemes kiemelni – mindkettő csütörtökön jelenik meg. A negyedik negyedévben a nettó finanszírozási képesség, azaz a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összege a GDP 2,4 százalékát tette ki, ami megegyezik az egy negyedévvel korábbi adattal, míg a 2023. negyedik negyedéves 0,7 százalékponttal felülmúlja. A nyers adatok szerint a folyó fizetési mérleg negyedik negyedéves egyenlege 109 millió euró volt, így az éves egyenleg 4593 millió eurót ért el – jóval többet az egy évvel korábbi 624 millió eurónál.
Áprilisban mind a vállalatok, mind a háztartások nettó hitelfelvevők voltak, miközben növelték betétállományukat is. Csak tranzakcióból adódóan a háztartások hitelállománya 112,9 milliárd forinttal, míg betétállományuk 169,5 milliárd emelkedett, miközben a vállalatoknál a bővülés 37,2, illetve 176,5 milliárd forint volt, azaz a vállalkozások a hitelfelvétel tekintetében még mindig óvatosak, inkább tartalékolnak.
Hétfőn közli a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás május végi helyzetéről szóló részletes adatokat. Májusban az előzetes adatok szerint a költségvetés 129,5 milliárd forintos többletet ért el. – Ebben szerepet játszott az MVM 213,5 milliárd forintos osztaléka is, ám rontotta az egyenlegét, hogy mivel május 31-e hétvégére esett, ezért a társasági adót csak június 2-áig kellett befizetni, így ennek egy része a júniusi egyenleget javítja majd. Az első öt hónapban tehát az államháztartás 2800,9 milliárd forintos hiányt halmozott fel, ami az éves előirányzat 68 százaléka, illetve mivel az NGM közben a hiánycélt megemelte, ezért csak 58,6 százaléka. Azért, hogy legalább a megemelt hiánycélt tartani lehessen, nagy szükség van a fegyelmezett gazdálkodásra – hívta fel a figyelmet itt is Regős Gábor.
Az Egyesült Államokban a héten két fontosabb adat jelenik meg: csütörtökön az első negyedéves GDP harmadik becslése, míg pénteken a személyes kiadások árindexének alakulása, azaz a Fed által leginkább figyelt inflációs mutató. Az első negyedévben az amerikai GDP negyedéves alapon stagnált, míg éves alapon az előző negyedéves 2,5 százalékról 2,1 százalékra lassult, amiben szerepe lehetett a vámháború előtti készletezésnek.
– A személyes kiadások áprilisban havi alapon 0,1, míg éves alapon 3,2 százalékkal drágultak. Az újonnan beérkező adat a monetáris politika szempontjából lesz fontos, bár a kamatcsökkentés legnagyobb akadályát most a vámháború generálta inflációs kockázatok jelentik – mutatott rá Regős Gábor.
A héten szerdán tartja soron következő ülését a cseh jegybank. A legutóbbi ülésén a cseh jegybank 25 bázisponttal 3,5 százalékra csökkentette irányadó rátáját. A héten kiderül, hogy folytatódik-e a cseh monetáris politika lazítása vagy egyelőre marad a mostani kamatszint.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!