Egy új kutatás szerint ha globálisan sikerülne elérni a klímasemlegességet, az globális lehűléssel járna. Ez természetesen az energiaellátásra is hatással lenne, ám amint azt Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója lapunk megkeresésére elmondta, ebben az évszázadban akkor sem állna meg a globális felmelegedés, ha a Föld országainak sikerülne elérnie a teljes klímasemlegességet.
Utóbbi szinte azért lehetetlen, mert Kína, India és az Egyesült Államok a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátók.
Amíg Kína várhatóan növeli, addig az USA kismértékben csökkenti a szennyező tevékenységét. Ha egy csoda folytán ma megvalósulna az antropogén eredetű üvegházhatásúgáz-emisszió (ühg), akkor is évtizedeken keresztül folytatódna a felmelegedés. Ennek egyik oka, hogy a szén-dioxid akár 150 évig is a légkörben marad. Rosszabb hír, hogy olyan halogénezett elemek is megtalálhatók a légkörben, melyek akár 1000-2000 évig is ott maradnak.
Ezen gázok koncentrációja miatt már megtörtént egy úgynevezett átbillenési pont a bolygó éghajlati rendszerében.
A fejlett gazdaságok közül egyedül az Európai Unió esetében láthatunk jelentős csökkenést a melegítő gázok esetében. Az Európai Unió és hazánk is példaértékű klímapolitikát folytat, amellett, hogy a közösség a globális kibocsátás alig 7,1 százalékát adja. Magyarország a globális ühg alig 0,1 százalékáért felel, azon országok közé tartozik, amely a legtöbbet tette az elmúlt bő másfél évtizedben a klímaváltozás és a kibocsátások mérséklése érdekében. Magyarország uniós tagállamként vállalta, hogy 1990-hez képest 2030-ra legalább negyven százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, de ezt a célt már 2023-ban túlteljesítette.
Ha megtörténne egy „rendeződés” a globális éghajlati rendszerben, annak sem lenne azonnal érezhető hatása, mivel az egyes régiókban eltérően jelentkeznek a szélsőségek. Most közelítjük az 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést, egy részben jelentős globális kibocsátás csökkentéssel is legalább két-három évtizedbe telne az, hogy az iparosodás előtti szinthez képest egy Celsius-fok alá vigyük a melegedést.
Mivel Magyarország földrajzi elhelyezkedése sem könnyíti meg a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, nálunk lassabban jelentkezne a „visszahűlés” hatása – magyarázta a vezető kutató.
Alapvetően is három éghajlati terület határán fekszünk, zárt medencében, alacsony tengerszint feletti magassággal, ezért a szélsőségek hosszú évtizedekig az életünk részei maradnának. Jelenleg egyetlen fizikai-matematikai alapú modell sem lát esélyt arra, hogy a jelenlegi globális klímapolitikákkal, mérséklődne vagy csillapodna a globális felmelegedés az évszázad első felében, sőt a 2070-es évtized után még tovább gyorsulhat az intenzitása (erre ráerősítenek az MI-lapú modellek is).
Ha a három legnagyobb kibocsátó ország klímasemlegessé is válna, ezt sem éreznénk meg azonnal – mutatott rá Kovács Erik. Egyúttal hangsúlyozta, hazánk energiaellátása biztosított. Magyarország villamosenergia-termelése az elmúlt tíz évben, de különösen 2024-ben egyértelműen mutatja az ország elkötelezettségét a klímasemlegesség felé vezető úton. Az energiatermelés gerincét az atomerőművek adják, amelyek 42,8 százalékos részesedésükkel stabil, alacsony kibocsátású energiát biztosítanak.
A megújuló energiaforrások térnyerése különösen a napenergia területén figyelemre méltó: a naperőművek és a háztartási méretű napelemek együttesen már az ország villamosenergia-termelésének negyedét adják, Görögországot megelőzve Magyarország az európai rangsor élére ugrott.
A kutató elmondta, hogy a jövőben jelentősen nő majd a hűtési igény május és október között, viszont a fűtési igény a téli hónapokban csökkenni, tavasszal ugyanakkor nőni fog. Ha meg is valósulna egy globális lehűlés , attól még a szélsőségek hosszú évtizedekig velünk maradnának.
