Kiemelkedő a foglalkoztatottak és történelmi mélyponton az álláskeresők száma

A munkanélküliségi ráta egy év alatt 4,3 százalékra javult, továbbra sem éri el az uniós átlagot. A foglalkoztatottak száma 2025 júniusában is közel 4,7 millió fő volt, a fizetések is egyre többet is érnek, hiszen több mint másfél éve folyamatosan nőnek a reálbérek. A másfél milliárd forintos keretösszegű Munkából munkába programmal a kormány pedig kiemelten támogatja az elbocsátott munkavállalók mielőbbi elhelyezkedését.

Továbbra is magas a hazai foglalkoztatási szint Fotó: Béres Attila

Fontos lenne, hogy visszatérjen a korábbi feszes munkaerőpiac

– Júniusban a foglalkoztatottak száma havi alapon mintegy tízezer fővel bővült, éves alapon azonban jelentősen, 45 ezer fővel csökkent. A foglalkoztatottak száma így továbbra is inkább magasnak nevezhető a 4,679 millió fős értékkel, de azért látszik egy érdemi elmaradás a csúcshoz képest – nyilatkozta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szenior makrogazdasági elemzője. Szerinte ennek az elmaradásnak alapvetően két oka van, az első ok demográfiai. 

A munkaképes korú lakosság csökkenése: a 15–74 éves korosztályba egy évvel ezelőtt 63 ezer fővel többen tartoztak, azaz jelentősen csökkent azok létszáma, akik elvben dolgozhatnának a népességből. Ebből viszont az is következik, hogy bár a foglalkoztatottak száma érdemben mérséklődött, a foglalkoztatási ráta alig változott. Szintén minimális a változás a munkanélküliségben: 4,3 százalékos értéke megegyezik az előző havival és az egy évvel korábbinál is csak 0,1 százalékponttal nagyobb. A csökkenő munkaképes korú népességből viszont annak kellene következnie, hogy a munkaerőpiac feszessége nő, a munkanélküliség csökken, hiszen a nyugdíjba menőket a munkanélküliek közül lehetne pótolni. 

Itt viszont elérkezünk a második okhoz, a stagnáló gazdasághoz. Az elmúlt években a cégek sokszor akkor is megtartották a munkaerőt, ha azt a kapacitáskihasználtság egyébként nem indokolta volna. Most sem az látszik, hogy tömeges leépítések lennének, hanem hogy a távozók helyére nem vesznek fel új embert.

Ezt mutatja a munkaerőpiaci adat változatlan foglalkoztatási rátája is. 

Az elemző szerint a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta nem jelent magas szintet, de azért lenne tér ennek csökkentésére. Kedvezőtlen hírnek nevezte, hogy aki egyszer munkanélküli lesz, az most lassabban talál munkát: egy éve a munkakeresés átlagos időtartama tíz hónap volt, ez most már 12,2 hónapra nőtt. – Ez is azt mutatja tehát, hogy nincs kapkodás a szabad munkaerőért. Ez a kereslet akkor erősödhetne fel, ha a gazdasági növekedés beindulna és elsősorban a feldolgozóipar kikerülne a hullámvölgyből – fogalmazott.

Szerinte a következő hónapok munkaerőpiaci dinamikáját leginkább ez határozhatja meg: növekszik-e ezáltal a munkaerőpiaci kereslet vagy sem. Úgy látja, fontos lenne, hogy visszatérjen a korábbi feszes munkaerőpiac, hiszen ez a bérfelzárkózás elengedhetetlen feltétele, ami nélkül nehéz itthon tartani a munkaerőt.