A magyarországi járások túlnyomó többsége érdemben közeledett az Európai Unió gazdasági fejlettségi szintjéhez az elmúlt évtizedben – derül ki a MGFÜ Gazdaságelemzési Központ friss tanulmányából. A kutatás során alkalmazott módszertan lehetővé tette a járások gazdasági teljesítményének pontos becslését, és feltárta a felzárkózás mozgatórugóit is.
A Horváth Diána, Horváth Gergely és Zsoldos Réka által készített elemzés szerint a 174 járásból 155 esetében megfigyelhető volt gazdasági konvergencia az EU átlagához. Ráadásul minden negyedik járás olyan mértékben fejlődött, amely meghaladta az országos átlag ütemét is. A legnagyobb mértékű felzárkózást a Kazincbarcikai, Bicskei és Hatvani járások produkálták, míg a legfejlettebb régiók között továbbra is Budapest és agglomerációja dominál.
A tanulmány egy új modellszámítással becsülte a járások gazdasági teljesítményét, figyelembe véve többek között a helyi iparűzési adót, foglalkoztatottságot, társasági adókat és a személyi jövedelemadó-bevallások adatait. A módszertan lehetővé tette a GDP helyettesítőjének, az egy főre jutó bruttó hozzáadott értéknek (GVA) becslését a járási szinten – ez alapján rangsorolták a térségeket.
Három különböző sikerút
A kutatás megállapította, hogy nincs egységes recept a felzárkózásra. A legnagyobb fejlődést mutató járások három csoportba sorolhatók:
olyan térségek, ahol a felzárkózást egy domináns nagyvállalat – például a BorsodChem vagy a Bosch – generálta; olyan járások, ahol a kkv-szektor fejlődése hajtotta a gazdaságot; és végül olyanok, ahol a nagyvállalatok és kkv-k együttműködése állt a háttérben.
Például a Hatvani járásban a Bosch jelentős bővítése járult hozzá a gazdasági teljesítmény ötszörös növekedéséhez, míg a Balatonfüredi járás fejlődését főként a kkv-szektor dinamizmusa és az intenzív uniós forrásfelhasználás segítette elő.
Felzárkózás, de nem mindenhol egyformán
A vizsgált időszak végére minden járás teljesítménye meghaladta az országos átlag negyedét, és a korábban leszakadó járások közül is sok jelentős javulást mutatott. Ugyanakkor 18 járás relatív fejlettsége csökkent az uniós átlaghoz képest, például a Tiszaújvárosi vagy a Komáromi járás esetében, amely mögött legtöbbször vállalati székhelyváltozás vagy bezárás állt.
A tanulmány rávilágít arra is, hogy a térségi fejlesztéspolitikáknak egyedi adottságokra szabott megközelítésre van szüksége. A sikeres felzárkózáshoz elengedhetetlen a helyi gazdasági szerkezet, foglalkoztatási viszonyok és vállalkozási környezet pontos ismerete.
