Kritikus a helyzet – nyilatkozta David Vlajcic horvát mezőgazdasági miniszter. A tárca vezető annak apropóján szólt, hogy lépfeneesetet erősítettek meg Horvátországban, Vrlika községben. Az Index.hr beszámolója szerint eddig 13 mintát vizsgáltak meg, amelyek közül az egyikben lépfenét találtak, és további három eredményre várnak. A fertőzött szarvasmarhákat tartó gazdaságból származó állatok húsát tilos fogyasztani. Minden állatot beoltanak, és azoknak az embereknek, akik kapcsolatba kerültek az érintett állatokkal, antibiotikumot adnak.
A horvát Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal szerint a lépfene egy fertőző betegség, amelyet a spóraképző Bacillus anthracis baktérium okoz. A kérődzőknél a betegség gyors lefolyású, és leggyakrabban hirtelen halállal nyilvánul meg, a betegség észrevehetőbb jelei nélkül.
Egyes állatoknál a halál beállta előtt tántorgás, remegés, emésztési zavarok és légzési nehézségek figyelhetők meg. A tetem a halál beállta után gyorsan megduzzad, és a test nyílásaiból alvadatlan, sötét, véres váladék szivároghat.
Az állatok spórákkal szennyezett táplálék (fű, széna) elfogyasztásával vagy spórák belélegzésével fertőződnek meg lépfenével. A fertőzött állat pusztulása után a baktériumok oxigénnel érintkezve spórákat termelnek. A környezetet szennyező spórák nagyon ellenállóak a külső körülményekkel szemben, és évtizedekig is megmaradhatnak a talajban, akár két évig is életben maradhatnak vízben, és nagyon ellenállóak a hővel, a hideggel, a fertőtlenítőszerekkel és a hosszú száraz időszakokkal szemben. A betegség állatok közötti terjedése nem bizonyított.
Az embereknél is betegséget okozhat a lépfene
Az embereknél előforduló lépfene, a fertőzés módjától függően, háromféle betegséget okozhat: bőrlépfene (a leggyakoribb forma), tüdőlépfene és béllépfene.
Bőrlépfene:
Sötét, fájdalommentes sebek, amelyek három–tíz nappal (általában öt–hét nap között) a fertőzésn után jelennek meg. A környező szövetek duzzanata is előfordulhat, ritkábban egyéb szövődmények. Az elváltozások főként a test szabadon lévő részein jelentkeznek állatokkal való érintkezés során (kéz, nyak, arc). Antibiotikumokkal sikeresen kezelhető.
Tüdőlépfene:
A kezdeti tünetek, amelyek hasonlóak az influenzához, néhány napos légzési nehézség után súlyos és súlyos betegséggé válnak sokk kialakulásával, leggyakrabban a kórokozó belélegzése után egy és öt nap között jelentkeznek, de akár hatvan napig is eltarthatnak. A betegség kezeletlenül magas halálozási aránnyal jár.
Béllépfene:
Tünete a hasi fájdalom, emelkedett testhőmérséklet a kórokozó lenyelése után három-héz nappal. A tüdőlépfenéhez hasonlóan ez is súlyos betegség, magas halálozási aránnyal. A bél- és tüdőlépfene rendkívül ritka az Állategészségügyi Igazgatóság szerint. A kezelést orvos javaslatára, megfelelő készítményekkel végzik.
A horvát állattartók nincsenek könnyű helyzetben, miután a magyar határ közelében található Jagodnjak és Bolman településeken megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenését a házisertés-állományban. A kitörések nyomán jelentősen nőtt a vírus magyarországi behurcolásának kockázata, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az érintett közepes kockázatú vármegyék sertéstartóinak fokozottan ajánlja a kiemelt járványvédelmi intézkedések alkalmazását, betartását.
