Az euró bevezetésének is van ára
A harmadik ígéret az euró bevezetéséhez kötődik. Ehhez a költségvetés hiányát a GDP 3 százalékára kellene mérsékelni a mostani 6-7,5 százalékról. (A Pénzügyminisztérium 7,5 százalékot becsül idénre.) A 3-4,5 százalékos hiányfaragás 3000-4500 milliárd forint kiadáscsökkentést jelent. Amennyiben 2030-ra az euró bevezetésének kapujába szeretnénk érni ez évi 1000-1500 forint kiadáscsökkentést, vagy leánykori politikai nevén megszorítást jelent az előttünk álló három évben.
– Összegezve a három kívánságból az éves folyó kiadásaira a költségvetésnek egy 1400+2500+1000 milliárd forintos képlet adódik, vagyis közel évi 5000 milliárd forintnyi kívánságnak kellene új helyet találni. Ha a különadók nem jöhetnek szóba, akkor mindennek a forrása a családok és a kis- és közepes vállalkozások – írta György László.
– Igaz, három a magyar igazság és egy a ráadás. Vagyis három a kívánság, de ráadásként az uniós pénzek viszont jönnek. Tekintsünk most úgy erre, hogy ez a 6000 milliárd forintnyi uniós pénz új pénz, még akkor is, ha bőven van közte olyan, amely korábbi számlákkal – vagyis már megvalósult beruházással – igazolt. Tekintsünk úgy erre, hogy tényleg jön, még akkor is, ha nem tudjuk, hogy ténylegesen jön-e.
Amit viszont tudunk a Polish Economic Institute és a Makronóm Intézet egymástól független és más-más módszertannal készült elemzéseiből, hogy 1 euró uniós támogatás 74-78 százaléka visszaáramlik Európa fejlett részébe vagy Kínába és Délkelet-Ázsiába gépek, berendezések vásárlására – ismertette.
Ebből nem, vagy csak korlátozottan lehet folyó költségvetési kiadásokat finanszírozni. Ezek a pénzek jellemzően beruházásokra érkeznek: vasútikocsi vásárlása, szélerőművekre, iskola- és kórházfelújításokra stb. Vagyis egyszeri 6000 milliárd forint bevétel, amiből 4500 milliárd forint el is hagyja az országot, nem fog tudni fedezni minden évben keletkező 5000 milliárd forintos lyukat.
























