Bognár Lajos a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács IX. Tejágazati konferenciáján rámutatott, hogy az EU tejtermelése 2013 óta folyamatosan nő, a tejpiaci kereslet kulcsa pedig továbbra is Kína.
Jelezte, hogy Magyarországon 119 tejfeldolgozó létesítmény van, de a felvásárolt folyótej 70 százalékát a három legnagyobb tejipari üzem dolgozza fel.
A hazai tejtermék-fogyasztás növekedését a tej áfájának öt százalékra csökkentése mellett egyértelműen a sajt- és vajfogyasztás növekedése hozta – mutatott rá az államtitkár.
Ugyanakkor aggasztónak nevezte, hogy a tejágazati növekedésből nem feltétlenül a hazai tejipar veszi ki a részét, hiszen 16,7 százalékos a tejágazat külkereskedelmi hiánya, vagyis nincs elég hazai tejtermék az igények kielégítéséhez. Ennek legfőbb oka, hogy továbbra is sok nyerstejet importál Magyarország, ezért a következő években stratégiai célnak kell lennie a lakosság jó minőségű hazai tejtermékkel való ellátása a lehető legmagasabb hozzáadott értékkel – fejtette ki.
Bognár Lajos elmondta: a hazai tejiparban a foglalkoztatottak száma megközelíti a hétezret, a szektor tavalyi árbevétele 316 milliárd forint volt, ebből az export 70 milliárdot tett ki.
Megemlítette, hogy a nemzetgazdaság idei külkereskedelmi többletének felét az agrárium adja, ami jól mutatja súlyát és helyét a magyar gazdaságban. Az agráriumon belül a tejágazat szerepe meghatározó, ugyanis a foglalkoztatottak aránya meghaladja a hét százalékot, az árbevétel pedig a nyolc százalékot.
Az államtitkár említést tett a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy-rendszerről is, amely a tejipar esetében a piacon kínált termékek között jól beazonosíthatóvá teszi a kimagasló minőségű termékeket. Úgy vélte, a magyar tejágazat szereplői kivételezett helyzetben vannak, mert az elsők között pályázhatnak majd a védjegyre hat (tejföl, joghurt, kefir, tej, vaj, túró) kategóriában.
