– Úgy látszik, az építőipar tud alkalmazkodni az igényekhez, ezért elismerés illeti az ágazat szereplőit – közölte lapunkkal György László gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentése szerint márciusban mintegy kétharmadával, az első negyedévben pedig több mint 48 százalékkal nőtt az ágazat termelése éves összevetésben.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint ebben szerepet játszott az építőipar technológiai korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére irányuló állami támogatás. Tavaly összesen 16 milliárd forintot kaphattak a kis- és középvállalkozások, idén további hatmilliárd forint pályázati keret áll rendelkezésükre.
Mindezek eredményeként, noha 2018-ban a munkavállalói létszám érdemben már nem nőtt tovább az ágazatban, több mint 23 százalékkal nőtt a munkatermelékenység.
Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte, az előző év első negyedévi bázisa viszonylag alacsony volt, ezért éves szinten az is nagy eredmény lenne, ha 10-15 százalékkal növekedne az építőipari termelés.
– Az a célunk, hogy a vágyott otthonok megépülhessenek és az elképzelt vállalati beruházások megvalósulhassanak – hangsúlyozta György László, aki szerint e célok érdekében kiemelt jelentősége van, hogy technológiailag megújuljon a hazai építőipar.
A magyar állam ugyanis a legnagyobb megrendelővé lépett elő, a 2018 és 2023 között megvalósuló mintegy 25 ezer milliárd forintos építési beruházásból 15 ezer milliárdot rendel meg.
Rangsorolt fejlesztések. A magyar állam lépett elő a legnagyobb megrendelővé a piacon
Fotó: Kurucz Árpád
Ez alatt az öt év alatt például lényegében megkétszereződik a gyorsforgalmi úthálózat, ami vonzó környezetet teremt a magyar és a külföldi vállalkozásoknak.
A KSH adatai szerint az első negyedévben az épületek körében több mint 12, a speciális szaképítésben több mint tíz százalékkal nőttek az árak az előző év első három hónapjához viszonyítva.
György László szerint az otthonok elkészülése érdekében segítséget kell nyújtania az államnak, hogy a nagy árnövekedést fékezze. Ezért fontos a Beruházási Ügynökség létrehozása, amely úgymond rangsorolja a beruházásokat, különbséget téve a rövid távon szükséges fejlesztések, valamint a hosszú távon fenntartható működést és az életminőség javítását szem előtt tartó beruházások között.
Az ügynökségnek tehát fontos szerepe lesz az állami beruházások átütemezésében.
Nagyobb súly
– Az építőipar a tavalyi robusztus teljesítménye után kiugró lendülettel indítja az idei évet is, így 2019-ben is érdemben hozzájárul majd a növekedéshez, és a súlya is tovább nőhet a nemzetgazdasági ágazatok között – mondta az adatokról Horváth András, a Takarékbank elemzője, aki idén harminc százalékot meghaladó növekedésre számít az ágazatban. Szerinte többek közt az új lakások átadási hulláma fogja húzni az építőipart.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a teljesítmény javulásához a kapacitások növekedése mellett a korábbi alacsony adat, valamint a tavalyinál melegebb és kevésbé csapadékos időjárás is hozzájárult. A magas szerződésállomány révén a következő hónapokban is számítani lehet a bővülésre.
