Belehúztak az enyhe időben

Ami a természetnek rossz, az építőiparnak jó: az enyhe és rendkívül száraz időben kimagasló teljesítménnyel, csaknem felével nőtt az ágazat termelése az idei első negyedévben 2018 első hónapjaihoz viszonyítva. György László államtitkár lapunknak azt mondta, a jelek szerint az építőipar tud alkalmazkodni a megnövekvő igényekhez. Szerinte a fő cél az, hogy a sok tervezett nagyberuházás mellett a vágyott otthonok és az elképzelt vállalati fejlesztések kedvező áron elkészülhessenek.

Rangsorolt fejlesztések. A magyar állam lépett elő a legnagyobb megrendelővé a piacon Fotó: Kurucz Árpád

– Úgy látszik, az építőipar tud alkalmazkodni az igényekhez, ezért elismerés illeti az ágazat szereplőit – közölte lapunkkal György László gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentése szerint márciusban mintegy kétharmadával, az első negyedévben pedig több mint 48 százalékkal nőtt az ágazat termelése éves összevetésben.

Az Innovációs és Technológiai ­Minisztérium államtitkára szerint ebben szerepet játszott az építőipar ­technológiai korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére irányuló állami támogatás. Tavaly összesen 16 milliárd forintot kaphattak a kis- és középvállalkozások, idén további hatmilliárd forint pályázati keret áll rendelkezésükre.

Mindezek eredményeként, noha 2018-ban a munkavállalói létszám érdemben már nem nőtt tovább az ágazatban, több mint 23 százalékkal nőtt a munkatermelékenység.

Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte, az előző év első negyedévi bázisa viszonylag alacsony volt, ezért éves szinten az is nagy eredmény lenne, ha 10-15 százalékkal növekedne az építőipari termelés.

– Az a célunk, hogy a vágyott otthonok megépülhessenek és az elképzelt vállalati beruházások megvalósulhassanak – hangsúlyozta György László, aki szerint e célok érdekében kiemelt jelentősége van, hogy technológiailag megújuljon a hazai építőipar.

A magyar állam ugyanis a legnagyobb megrendelővé lépett elő, a 2018 és 2023 között megvalósuló mintegy 25 ezer milliárd forintos építési beruházásból 15 ezer milliárdot rendel meg.

Rangsorolt fejlesztések. A magyar állam lépett elő a legnagyobb megrendelővé a piacon
Fotó: Kurucz Árpád

Ez alatt az öt év alatt például lényegében megkétszereződik a gyorsforgalmi úthálózat, ami vonzó környezetet teremt a magyar és a külföldi vállalkozásoknak.

A KSH adatai szerint az első negyedévben az épületek körében több mint 12, a speciális szaképítésben több mint tíz százalékkal nőttek az árak az előző év első három hónapjához viszonyítva.

György László szerint az otthonok elkészülése érdekében segítséget kell nyújtania az államnak, hogy a nagy árnövekedést fékezze. Ezért fontos a Beruházási Ügynökség létrehozása, amely úgymond rangsorolja a beruházásokat, különbséget téve a rövid távon szükséges fejlesztések, valamint a hosszú távon fenntartható működést és az életminőség javítását szem előtt tartó beruházások között.

Az ügynökségnek tehát fontos szerepe lesz az állami beruházások átütemezésében.

Nagyobb súly

– Az építőipar a tavalyi robusztus teljesítménye után kiugró lendülettel indítja az idei évet is, így 2019-ben is érdemben hozzájárul majd a növekedéshez, és a súlya is tovább nőhet a nemzetgazdasági ágazatok között – mondta az adatokról Horváth András, a Takarékbank elemzője, aki idén harminc százalékot meghaladó növekedésre számít az ágazatban. Szerinte többek közt az új lakások átadási hulláma fogja húzni az építőipart.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a teljesítmény javulásához a kapacitások növekedése mellett a korábbi alacsony adat, valamint a tavalyinál melegebb és kevésbé csapadékos időjárás is hozzájárult. A magas szerződésállomány révén a következő hónapokban is számítani lehet a bővülésre.