Élénkültek a beruházások a tavalyi utolsó negyedévben

Mind az előző negyedévhez, mind az előző év azonos időszakához képest növekedett a tavalyi negyedik negyedévben a beruházások volumene. A vírus sújtotta évben négyet kivéve az összes nemzetgazdasági ágban visszaestek a beruházások.

Magyar Nemzet
2021. 03. 01. 9:00
null
Már állnak a betonpilonok a buszpályaudvar mögött Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.


Emelkedett a beruházások volumene a tavalyi negyedik negyedévben a 2020 első három negyedévére jellemző visszaesést követően, az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,5, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,8 százalékkal – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggel közzétett adataiból. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 3,6 százalékkal csökkent, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások továbbra is visszafogták fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 18 százalékát realizáló költségvetési szerveknél az új tárgyi eszközök vásárlásai nagymértékben, tíz százalékkal emelkedtek a bázisidőszakhoz képest.

A legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek közel negyedét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 24 százalékkal bővült, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú lakásépítések kiemelt növekedésének.

A második legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a negyedik negyedévben enyhén (öt százalékkal) mérséklődtek a magas bázishoz képest. Ezen belül az alágak többségében csökkentek a fejlesztések, többek között a legnagyobb súlyú járműgyártásban, a vegyi anyag, termék gyártása területén, valamint a gumiiparban. Ugyanakkor a korábbi időszakokban elkezdett, nagyszabású projektek mellett már újonnan elindított fejlesztések is hozzájárultak ahhoz, hogy néhány alágban jelentősen nőtt a volumen, például a villamos berendezések gyártása, a gyógyszergyártás és az élelmiszeripar esetében.

A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévinél kisebb ütemben, 9,7 százalékkal csökkent. A kedvezőtlen teljesítmény mögött továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt, de az állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok beruházásai is elmaradtak a bázisidőszakitól.

Néhány kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban kiugró bővülést regisztráltak a beruházási teljesítményértékben. Az információ, kommunikáció területén a beruházások nagymértékben nőttek (28 százalékkal), amiben szerepet játszott a telekommunikációs hálózatok modernizálása is. A pénzügyi tevékenység beruházásai szintén növekedtek (8,6 százalékkal), nagyrészt informatikaieszköz-beszerzések nyomán.

A múlt évben az előző évhez képest a nemzetgazdasági beruházások volumene 3,8, ezen belül az építési beruházásoké 2,8, a gép- és berendezésberuházásoké 5,4 százalékkal mérséklődött. A beruházások mintegy 54 százalékát jelentő, legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozások körében 7,5, a költségvetési szerveknél öt százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény.

Az egész évben négyet kivéve az összes nemzetgazdasági ágban visszaestek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 8,1, a szállítás, raktározásban 9,5 százalékkal kisebb, ezzel szemben a nemzetgazdasági beruházások ötödét jelentő ingatlanügyletek területén 16 százalékkal nagyobb lett a volumen. Ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások közel hat tizedét tette ki.

A negyedik legnagyobb beruházási területnek számító közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ágban szinte nem változott, az ötödik legnagyobb kereskedelem, gépjárműjavításban pedig csökkent a volumen.

A fejlesztések a második legnagyobb mértékben – a járványhelyzettel is összefüggésben – az egészségügyi szolgáltatások területén nőttek. Ugyanakkor kiugró mértékű visszaesést regisztráltak több, kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban, így például az egyéb szolgáltatások területén 35, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 16 százalékkal esett vissza a volumen.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon reagált a kedvező beruházási adatokra. Posztjában hangsúlyozta: tavaly az utolsó negyedévben összesen 4 093 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg Magyarországon, ez 4,8 százalékos növekedés az előző negyedévhez képest. Az erősödő teljesítmény elsősorban a költségvetés és a családok növekvő beruházásainak köszönhető – fogalmazott a miniszter. Kiemelte: a kormány azzal számol, hogy 2021-ben tovább erősödhetnek a beruházások. Ezt segítik a kormány beruházás-támogató intézkedései, a folyamatban lévő kapacitásbővítések, az adócsökkentések, és a tartósan az Európai Unió élmezőnyében szereplő beruházási ráta.

A kedvező adatok segíthetik a kilábalást

A beruházások a negyedik negyedévben növekedni tudtak éves alapon, így ez vélhetően egy fontos tényezője lehetett a vártnál kedvezőbb negyedik negyedéves GDP-adatnak – kommentálta az adatokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szerint míg azonban a költségvetési szervek beruházásai emelkedtek, addig a vállalkozások beruházásai csökkentek, ennek mértéke ugyanakkor elmaradt a megelőző két negyedévben tapasztalttól. Szintén nőtt a háztartások beruházási aktivitása, ami az emelkedő lakásépítésre vezethető vissza. Az ágazatok közül az elemző kiemelte a feldolgozóipart és a szállítás, raktározás ágazatot: az előbbiben a külföldi tulajdonú vállalkozások beruházásainak csökkenése magyarázza a visszaesést a növekvő állami támogatások ellenére is, míg utóbbiban az utazások számának mérséklődése – magyarázta. Több ágazatban (például egészségügy, oktatás, közigazgatás) ellenben jelentősen emelkedni tudott a beruházási volumen. A kedvező beruházási adatok segíthetik a gazdasági kilábalást, ám ennek feltétele a vállalkozások beruházási aktivitásának növekedése is, amely azonban nem várható addig, amíg a kilátások érdemben nem javulnak, illetve az is, hogy a nagyobb beruházások esetében csökkenjen az állami támogatástól való függőség – vélekedett Regős Gábor.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.