Eljött az olcsóbb albérletek kora

Mivel a turizmus bedőlésével a lakáshotelezés valószínűleg hosszú hónapokra kiesik, az elmúlt hetekben kiadó lakások százai jelentek meg a hagyományos albérlethirdetések között. A folyamatnak koránt sincs vége, ami évek óta elképzelhetetlen eredményt hozott: mérséklődni kezdtek a bérleti díjak. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy a járvány lecsengésével megmaradnak-e a szolidabb árak vagy inkább gyors visszarendeződésre lehet számítani.

Újraszámlálás. Bérlőnek és bérbeadónak is át kell gondolnia a hogyan továbbot Fotó: Bach Máté

Hosszú évekig se lenyelni, se kiköpni nem tudták a nemzetgazdaságok a „közösségi gazdaság” egyik zászlóshajójának számító rövid távú lakáskiadást – az élet a koronavírus képé­ben most közbeszólt. Az Airbnb-n és más platformokon zajló lakáshotelezés a 2010-es évek elejétől napjainkra olyannyira felfutott, hogy több nyugat-európai nagyvárosban már-már teljes korlátozást kellett bevezetni. A rövid távú kiadásban érintett nagyszámú belvárosi ingatlan ugyanis – amellett, hogy a turizmust élénkítette – annyira felnyomta a hagyományos piaci albérletek árát, hogy az lakhatási válsággal fenyegetett Londontól Berlinig számos nagyvárosban. Idehaza – egyes kerületi korlátozások ellenére – inkább az utóbbi években szárnyaló turizmus részeként tekintettek a rövid távú lakáskiadásra, amit többek között a legálisan kiadott lakások kedvező adózásával támogatott az állam. Ám a járvány egyik első áldozata a turizmus volt, ami teljesen felforgatta a lakáshotelezést is.

– Budapesten a turizmus néhány hét leforgása alatt lefagyott, egy-egy ritka kivételtől eltekintve üresen állnak a szálláshely-szolgáltatók lakásai – vázolja a helyzetet lapunk érdeklődésére Schumicky Balázs. A Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke szerint mivel ez az állapot várhatóan hosszú hónapokig fennáll, a lakástulajdonosok három lehetőség közül választhatnak. – Vannak, akik a veszélyhelyzetben felajánlják ingatlanjukat, ingatlanjaikat jótékony célra, például a vidékről érkező egészségügyi dolgozóknak. Sokan egyszerűen hagyják üresen állni a lakásukat, ugyanakkor a tulajdonosok nagy számban próbálnak átállni a hosszú távú lakáskiadásra, legalábbis ideiglenesen – fejti ki ­Schumicky Balázs.

Újraszámlálás. Bérlőnek és bérbeadónak is át kell gondolnia a hogyan továbbot
Fotó: Bach Máté

Utóbbi állítást megerősítik az ingatlanhirdetési oldalak forgalmi adatai. – A júliusra, augusztusra jellemző folyamatok zajlanak az albérletpiacon. A hirdetésfeladások száma a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése idején szokott annyira megnőni, mint amit most látunk – mondja a Magyar Nemzetnek Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint természetesen az eladás mellett is szólhatnak érvek, de a vételre kínált ingatlanoknál egyáltalán nincs olyan növekmény, mint a kiadó lakásokéban. Ráadásul a jelenlegi helyzetben az eladás nem feltétlenül olyan könnyű és gyors, mint akár csak néhány hónappal ezelőtt.

– Az elmúlt időszakban egyre nagyobb lett a verseny, az önkormányzatok sorra nehezítették a pályát. Aki négy-öt éve ezt csinálja, és nem adta ki a lakását egy ügynökség kezelésébe, vagyis maga viselte a lakáshotelezés minden nyűgét a takarítástól a kulcsátadásig, az könnyen belefáradhatott. Közülük sokaknak ez a helyzet azt jelenti, hogy bedobják a törülközőt – magyarázza Balogh László, megjegyezve, hogy a legutóbbi adatok szerint Budapesten mintegy 12 ezer aktív, szálláshely-szolgáltatóként regisztrált ingatlan volt, de ez a szám jelentősen meg fog csappanni. A portál szakértője szerint nagy kérdés, mi lesz azokkal a lakásokkal, amelyeket most rendes albérletként fog kiadni tulajdonosuk. Számos olyan hirdetés jelent meg ugyanis, amelyben mindössze két-három-négy hónapra keresnek albérlőt. Erre a rövid időszakra pedig jellemzően alulígérnek, vagyis a jelenlegi albérleteknél megszokottnál olcsóbban adnák ki a lakást. Csakhogy akik így tesznek, a nyár vége felé döntéskényszerbe fognak kerülni. Egyelőre megjósolhatatlan, mikor éled újjá a turizmus, miközben hagyományos albérletként magasabb bérleti díjat lehetne kérni a lakásért.

Balogh László megjegyzi, eközben az amúgy is albérletben gondolkodó lakástulajdonosok csak annyit érzékelnek, hogy a „drágán” hirdetett lakásukra kevesebb az érdeklődő, mint korábban. A portál minapi összeállítása szerint már a veszélyhelyzet kihirdetése után egy héttel 5-15 ezer forinttal csökkent a budapesti kerületekben a kiadó ingatlanok havi bérleti díja, azóta pedig valamelyest tovább mérséklődött az átlagos havidíjak mértéke.

Schumicky Balázs azt mondja, sok albérletben élő ebben a helyzetben megpróbál árengedményt kieszközölni a tulajdonosnál, ami a korábbi bérleti díjból legalább tíz, de akár negyvenszázalékos kedvezményt is jelenthet. Ha nem tudnak megállapodni, a rugalmasabb bérlők – például az egyedülállók vagy a fiatal párok – továbbállhatnak. Ők költözhetnek a korábbi lakáshotelezők néhány hónapra olcsóbban kínált ingatlanjaiba. A kormány intézkedései – például a hiteltörlesztési moratórium – nemcsak a bérlőknek, de a rövid távra kiadóknak is nagy könnyebbséget jelentenek. Schumicky Balázs szerint ugyanakkor az átalakulóban lévő bérleti piacot rendezni kellene, mert miközben kilakoltatási moratórium lépett életbe, a bérbeadókat és a bérlőket is védeni kellene, hogy elérhető árú albérleti kínálat legyen Budapesten és a vidéki nagyvárosokban.

Kompromisszumra törekedve

A koronavírus-járvány átmenetileg kényszerhelyzeteket szülhet, feszültségeket gerjeszthet a lakásbérlők és a bérbeadók viszonyában. A bajba került bérlők nem tudják kitermelni a lakhatási költségeket, a bérbeadók pedig nem tudnak lemondani a bevételekről. Mindkét fél szempontjai méltányolhatók, de a szabályok egyértelműek: a bérlő csak akkor tagadhatja meg rendkívüli helyzetre, vis maiorra hivatkozva a díjfizetést vagy csökkentheti annak összegét, ha a bérbeadóval kötött szerződésében is szerepel ez a lehetőség. – A bérlők és bérbeadók közötti esetleges vitákban kompromisszumos megoldás lehet a bérleti díj átmeneti csökkentése. Erre már láttunk kezdeményezéseket a bérbeadói oldalon, a közösségi médiában például elindult a #felezdmegteis akció. Az is elképzelhető, hogy a felek megállapodnak a határozott idejű lakásbérleti szerződés határidejének meghosszabbításáról. Minden élethelyzet más, de most mindenki jobban jár, ha elkerüli a bírósági utat a kölcsönös engedményeken nyugvó megegyezés érdekében – mondta erről Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette, hogy a vállalati és lakossági hitelek törlesztésére év végéig meghirdetett moratóriumnak köszönhetően azok a bérbeadók is kaptak néhány hónap gondolkodási időt, akik befektetési céllal vásároltak ingatlant.