Elküldte a kamara a kormánynak az új gazdasági javaslatokat

A lakossági fogyasztást erősíteni kell a magyar termékek és szolgáltatások előnyben részesítésével. Fel kell függeszteni a vészhelyzet elmúltát követő féléves időtartamig a vállalati felszámolásokat, végrehajtásokat, miközben előre kell hozni a fejlesztési források kifizetését. Az exporttevékenységet támogató pályázatokat mielőbb ki kell írni, míg a Széchenyi-kártya programot érdemes további területekre kiterjeszteni – áll abban a javaslatcsomagban, amelyet az MKIK juttatott el a kormánynak. 

Fotó: OLAH GERGELY MATE Forrás: MKIK

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) februári gazdasági évnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök felkérte a kamarát, hogy gyűjtse össze a gazdaság szereplőinek javaslatait a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák megoldására és az újraindításhoz rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználására. A kamara elnöksége tizenöt szakterületért felelős munkacsoportot hívott életre az adott területen működő vállalkozások széles körének bevonásával. A javaslatok elkészültek, melyeket eljuttattak a kormánynak.

Az MKIK lapunknak eljuttatott közleménye kiemelte: olyan javaslatok születtek, melyek biztosítják a veszélyhelyzet végső szakaszában és annak elmúltával a gazdaság lehető leggyorsabb újraindítását. Ezen túl szervesen illeszkednek a patrióta gazdaságpolitika alappilléreihez, amelyek 2010 és 2019 között a magyar gazdaság felemelkedéséhez vezettek.

A terv segíti azokat, akik már dinamikusan teljesítenek és képesek arra, hogy másoknak is munkahelyeket vagy piacot teremtsenek, de azokat is, akik a legelesettebbek és támogatás hiányában nem tudnának tovább működni. Mindkét csoportot megfelelő arányban kell segíteni a rendelkezésre álló hazai és európai uniós források felhasználásával. Most a társadalmi igazságosság fokozottan megköveteli, hogy az önhibájukonn kívül ellehetetlenülő vállalkozások segítséget, mentőövet kapjanak – olvasható a dokumentumban.

Mindezek szellemében a Magyar Fejlesztési Banknál már igényelhető az első százmilliárd forintos hitelkeretet. Azok a vállalkozások vehetik igénybe, akiknek a működését a korlátozó rendelkezések egyértelműen megakadályozták. Ez a vállalkozói csoport elsősorban a turizmus és a vendéglátás, valamint a személyi szolgáltatások köre, amelyre vonatkozóan az előzetesen meghatározott 25 TEÁOR-szám a kamara javaslatára 55-re bővült.

Az MKIK kérte, hogy a meghirdetett keret felülről nyitott legyen, és amennyiben további nehéz helyzetben lévő vállalkozások igénye merülne fel, legyen lehetőség a forrás bővítésére. A kis- és középvállalkozói szektort érintő további kétszer száz milliárdos hitelkonstrukció kialakítása jelenleg is folyamatban van.

„Általánosságban kértük, hogy a válság idején bevezetett sikeres válságkezelő támogatások kivezetése az általunk javasolt fokozatos nyitást követően, azok bevezetésétől számított egy–három hónap elteltével történjen csak meg, ezzel is támogatva a sikeres túlélés lehetőségét” – írta a szervezet.

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság a járvány elmúltával a világban folyó kíméletlen gazdasági küzdelem valódi nyertesévé váljon, a kamara szükségét látja – a kormány eddigi gazdasági stratégiájával összhangban – rövid- és középtávú hatással járó intézkedések meghozatalának.

A gazdasági szerkezet átalakítása során az alábbi prioritásokat fogalmazta meg a javaslatcsomag:

a termelési és szolgáltatási ágazatok diverzifikációja, modernizációja;

a gazdaság importkitettségének csökkentése;

a vállalkozások exportképességének javítása;

a hazai innovációs képesség fokozása, kiemelt figyelemmel a digitalizációra;

a vállalati hozzáadott érték növekedésével a gazdasági szerkezet tudástartalmának fokozása;

a fenntarthatóság és a zöldgazdaság erősítése;

a tudásalapú társadalmat segítő magas minőségű oktatási rendszer kialakítása.

A hazai vállalkozások erősítése érdekében a kamara szükségesnek tartja a hazai beszállítói hányad további növelését a közeljövő uniós és hazai forrásból megvalósuló állami beruházási programjaiban, különös tekintettel a Helyreállítási és alkalmazkodási tervre.

A válságkezelés utolsó szakasza és az azt követő újraindítási szakasz megfelelő finanszírozhatósága érdekében kiemelten szükség van a vállalkozásfejlesztési célú uniós források kifizetésének előbbre hozására és felgyorsítására.

A munkacsoportok közel 150 tételes javaslatát az államigazgatás szakmai vezetőivel a közeljövőben tárgyalják meg.

A munkacsoportok legfontosabb javaslatai:

a lakossági fogyasztás növelését célzó programok indításával a piaci kereslet növelése és annak irányított felhasználása a magyar termékek és szolgáltatások előnyben részesítésével;

a vállalati csődök, felszámolások és végrehajtások felfüggesztése minimum a veszélyhelyzet elmúltát követő féléves időtartamig;

a vállalkozásfejlesztési célú források felhasználásának előbbre hozása a programciklusnak a korai szakaszára és a kifizetések felgyorsítása;

a kkv-szektorban a digitalizációt, a fenntarthatóságot, az innovációt, valamint az exporttevékenység fejlesztését szolgáló kis összegű pályázatok gyors beindítása;

a sikeresen működő Széchenyi-kártya program folytatása és további területekre való kiterjesztése.