Élményalapú oktatás vezet a pénzügyi tudatossághoz

– A pénzügyek ismerete, a házi költségvetés vagy a készpénzkímélő fizetési megoldások ma már a mindennapok részei. A családi környezet és a baráti társaság az elsődleges minta a fia­taloknak a pénzügyek megismerésé­ben is, emellett fontos az iskolákban és a különböző rendezvényeken, versenyeken való részvétel is. Az új és újabb információk, gyakorlati tanácsok hatékonyan segítik a fiatalokat abban, hogy idővel a pénzügyi termékek, szolgáltatások tudatos, jól tájékozott fogyasztóivá válhassanak – mondta a Magyar Nemzetnek a pénzügyi tárca e témakörrel megbízott vezetője.

Balogh László felidézte: a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó, ­2017–2023-ig szóló kormányzati stratégia középpontjában az emberek gondolkodásmódjának, mentalitásának átalakítása áll. A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára az első két évet értékelve kiemelkedő sikernek nevezte a három érintett tárca, a Pénzügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az innovációs minisztérium magas szakmai színvonalú együttműködését, amely kiegészül a jegybank és egyéb pénzügyi szervezetek támogatásával. ­Balogh László a fiatalok tudatosodását segítő kormányzati kezdeményezések közül a következő és a már zajló, pénzügyi ismeretterjesztő időszak eseményeire hívta fel a figyelmet.

A 2019/20-as tanévben is folytatódik a Készpénzkímélő iskolák program, ahol a fő témák a pénzügyi biztonság és az ötletből vállalkozás témakörei. Évről évre népszerűbb az iskolások körében az idén március 2-tól 6-ig tartó, immár hatodik alkalommal megrendezendő hagyományos Pénz7 pénzügyi és vállalkozói témahét. Az előző tanévben 1235 iskola több mint 205 ezer diákját érte el a program. A kimagasló részvétel elismeréseként a témahét tavaly harmadszor került be a Child and Youth Finance International által szervezett Global Money Week eseménysorozat legjobbjai közé.

A fiatalok egyre inkább megszokják a bankkártyák használatát. A kezdetben az iskolákba kihelyezett mintegy húsz POS-terminál után jelenleg már közel hetven működik az oktatási intézményekben. A program a ­2018/2019-es tanévben startolt, a koncepció pedig abból indult ki, hogy nem elég csak beszélni a pénzügyi tudatosságról, hanem az is fontos tapasztalat, ha a diákok és a pedagógusok mindennapi környezeté­ben is megjelennek a korszerű, készpénzmentes fizetési módok: a büfében, a menza befizetésénél vagy a tankönyvek megvásárlásánál. Mindez a szülőnek is kényelmet jelent, a gyerek pedig idővel eljut oda, hogy bizonyos összeget már nem költ el a zsebpénzéből, azaz magától kezd megtakarítani például a nyári szünetre, egy meccsre, hétvégi programra vagy egy fesztiválra. A Készpénzkímélő iskolák program az összes részt vevő intézményben rendkívül pozitív fogadtatásra talált, sőt egyre több jelzi csatlakozási szándékát – jelezte a helyettes államtitkár.

Balogh László: A pedagógusok is nyitottabbak az anyagiakkal kapcsolatos új ismeretekre
Fotó: Kurucz Árpád

Ugyancsak a pénzügyi tudatosság fejlesztését segíti a minisztérium ismeretterjesztő internetes oldala, az Okosan a pénzzel! (Okosanapénzzel.hu), amely tavaly elnyerte a Magyar Marketingszövetség és az Internet Marketing Tagozat Az év honlapja 2019 kormányzati kategóriájának minőségdíját. – A Pénzügyminisztérium minden korosztálynak az őket érintő élethelyzetekhez kapcsolódó pénzügyi ismereteket nyújtja a weboldalon, közérthetően, naprakészen és márkasemlegesen – fogalmazott Balogh László. Mint mondta, az iskolások többek között a diákhitelről, az idősebbek a felnőttkori takarékoskodásról találnak a portálon információkat érthető formában, animációkkal, videóklipekkel és játékalkalmazásokkal kísérve; az információk a közösségi média több platformján is nyomon követhetők. A szaktárca folyamatosan frissíti az oldalt, amihez többek között az Emmitől, a Magyar Nemzeti Banktól, az Állami Számvevőszéktől, valamint a Pénziránytű Alapítványtól is kap segítséget – közölte a helyettes államtitkár.

A kezdeményezés a tanárok köré­ben is egyre népszerűbb, ezért egyre több pedagógus végzi el a pénzügyek oktatásához szükséges továbbképzést a Pénziránytű Alapítvány rendszeresen induló kurzusain. Az alapítvány általános és középiskolásoknak készült, akkreditált, ingyenes tankönyveit, illetve az azokhoz kapcsolódó munkafüzeteket is mind több iskola használja. – Az oktatási segédanyagok külön praktikussága, hogy nemcsak papíralapú, hanem digitális formában is elérhetők – fűzte hozzá Balogh László. Aláhúzta: mindazonáltal a tudatosságra nevelés akkor lehet sikeres, ha élményalapú megoldásokat alkalmaz, amikor a diákok lelkesen és kényszer nélkül sajátítják el a tudást. Az a szándék, hogy aki valamely felsőoktatási intézményben pedagógusként végez, a pénzügyi tudatosság alapjaiból is hallgasson egy-két félévet, hogy a diploma megszerzése után részt vehessen a szükséges ismeretek átadásában. A szakképző iskolákban már két féléves kötelező tantárgy a pénzügyi és vállalkozási ismeretek, ami követendő példa. Az anyagiakhoz ugyanis szorosan kapcsolódik a vállalkozóvá válás kérdése, a kormánynak pedig az is fontos, hogy legyenek olyan fiatalok, akik szívesen vállalkoznak a jövőben.

– A pénzügyi tárca pályázatokkal is igyekszik a figyelmet a téma felé fordítani – jegyezte meg Balogh László, megemlítve a Pénzügyi tudatosságra nevelő iskola elnevezésű pályázatot, amelynek eredményeként tavaly összesen húszmillió forinttal díjaztak tíz, iskolákkal együttműködő alapítványt. A nyertes pályázatok példaértékűek a legtöbb iskolának, mert a gyerekeket játékosan, interaktív módszerekkel ismertetik meg a mindennapi anyagias kérdésekkel. A Magyar Államkincstár videópályázata mellett az államtitkár kitért a Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért díjra is. – Az idei tanévben kétmillió forinttal díjazza a pénzügyi tudatosság fejlesztésében élenjáró iskolát a tárca, de az intézmények mellett a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákokat és tanárokat is jutalmazza, a javaslatokat március 31-ig lehet megtenni – tette hozzá az államtitkár.