A kutatás alapján a takarékossági világnap alkalmából készített összeállítás szerint a rövid távú, előre nem látható eseményekre való takarékoskodás mellett a hosszú távú, például a nyugdíjasévekre spórolás is fontos, különösen, hogy a mostani kilátások szerint öregszik a társadalom, többek között az európai és a magyar.
Egyre fontosabb a nyugdíjasévekre spórolás, a mostani kilátások szerint ugyanis öregszik a társadalom, többek között az európai és a magyar is
Fotó: Frank Yvette/Délmagyarország
A hosszabb távú öngondoskodásnak ma kiemelt szerepe van az elmúlt évtizedekben kialakult trendek miatt – állapítják meg a kutatás készítői. A nemzetközi statisztikai intézetek mellett a KSH által mért úgynevezett öregedési index azt mutatja meg, hogy száz 14 év alatti lakosra hány 65 éves vagy annál idősebb ember jut egy-egy térségben vagy országban. A globális öregedési index a múlt század közepén – az 1950-es években – 14-15 százalék volt, azóta fokozatosan emelkedik, már megközelítette a 37 százalékot, a legújabb előrejelzések szerint 2050-re pedig 75 százalékra növekedhet.
Európában magasabb a mutató, már 2010-ben átlépte a száz százalékot. A magyar mutató követi az európai indexet, 2020-ban megközelítőleg száznegyven idős ember jutott száz 14 év alattira, a kétszáz százalék körüli értéket pedig Magyarország 2050-ben érheti el, amennyiben nem következik be komolyabb demográfiai fordulat. Az elöregedés azért fontos tényező, mert sokkal több nyugdíjast kell eltartania kevesebb dolgozónak. Éppen ezért is fontos az időben elkezdett hosszú távú takarékoskodás, hogy ne csak az állami nyugdíjellátásra számíthassanak az érintettek idős korukban.
A K&H Biztosító Biztos jövő elnevezésű, reprezentatív felmérése szerint
a mai, 30–59 éves korosztály úgy látja, a kényelmes nyugdíjasévekhez legalább havi 215 ezer forint bevételre lesz szükségük.
Ahhoz, hogy legalább ezt az összeget elérjék nyugdíjaséveikre, várhatóan szükség lesz az állami juttatások kiegészítésére is. A felmérés alapján az is kiderült: 101 ezer forint az az összeghatár, amely alatt már egyáltalán nem lehet megélni, százötvenezer forintból pedig csak szűkösen.
