Gazdátlanok a kis és közepes cégek

Nem szerencsés, hogy hol az egyik, hol a másik minisztérium vagy valamelyik érdekképviselet veszi kézbe a mikro-, kis és közepes cégek ügyét. Jobb lenne, ha a szektor támogatásával egyetlenegy szervezet foglalkozna — mondta a Magyar Nemzetnek Csath Magdolna. A közgazdász arról is beszélt, hogy az állam a korábbi próbálkozásokkal szemben miként nyújthatna érdemi segítséget a hazai vállalkozásoknak.

Versenyképes-e a fodrász? A kuncsaft dönti el Fotó: Éberling András

Magyarországon évtizedek óta arról beszélnek a döntéshozók, hogy javítani kell a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások termelékenységét, versenyképességét, innovativitását. Ez eddig minden egyes kormány esetében így volt. Adódhat a kérdés: harminc éve nem lépett előre a szektor?

– A mikro-, kicsi és közepes cégek helyzete korántsem olyan rossz, mint azt elsőre sokan feltételeznék, legalábbis, ha régiós összehasonlítást végzünk. Ez egyaránt igaz a foglalkoztatott munkavállalói arány és a hozzáadott érték tekintetében – mondta lapunknak Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.

A közgazdász szerint ezzel együtt most is szükséges a segítség a fejlődéshez, de nem mindegy, hogyan és miben kíván az előrelépéshez hozzájárulni az állam. A szakérő hangsúlyozta: az állam nem tud javítani a cégek termelékenységén és versenyképességén, mert az a vállalkozások feladata. Az államnak ezért az a dolga, hogy ezelől elhárítsa az akadályokat. Akadályt jelent például a bürokrácia, ami korántsem csak az adózás területét érinti. A cégek ráadásul ma már igen kedvező adózási formák közül válogathatnak, de a hatósági ellenőrzések például továbbra sem nevezhetők vállalkozásbarátnak.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– Egy induló kisvállalkozás rövid idő leforgása alatt akár négy különböző szervezet ellenőreire is számíthat. Ráadásul megeshet, hogy amit az egyik megfelelőnek tart, azt a másik hibaként jelöli meg. Ezért joggal érezheti azt a vállalkozó, hogy valójában a büntetés kiszabására megy a játék. Ezen a téren érdemes lenne Nyugat-Európától tanulni, mert például Ausztriában azt nézi a hatóság, hogy miben tud segíteni – magyarázta Csath Magdolna.

A versenyképességi tanács tagja szerint az állam a bürokrácia leépítése mellett a szektor forráshoz jutását is támogathatja. Ezt szolgálják az uniós és hazai pályázatok. A közgazdász szerint a jelentkezéshez szükséges követelményrendszert tovább lehetne egyszerűsíteni, ahogy az elbírálást is lehetne gyorsítani. A felmérésekből ugyanis kiderül, hogy többen azért nem pályáznak, mert túl hosszúnak ítélik a folyamatot. Nem egy esetben fordult elő, hogy a pályázat beadása után fél évvel is kértek még adatpótlást a cégektől.

Természetesen abban az esetben a vállalkozót terheli a felelősség, ha hiányos dokumentumot nyújt be a döntéshozókhoz. Azonban a túlméretezett adatbekérés sem jelent többletbiztosítékot a pénz hatékony elköltésére. A pályázatok kapcsán sokkal fontosabb lenne, hogy kiderüljön: hogyan hasznosulnak a versenyképesség javulása vagy az innovativitás erősödése szempontjából az elköltött összegek.

– Rengeteg pénzt utaltak ki a mostani és a korábbi kormányzati ciklusokban is, de érdemben soha senki nem mérte fel, milyen konkrét gazdasági hatással jártak a támogatások. Ezen az nem segít, ha kizárólag azt nézik az ellenőrzések alatt, hogy rendben vannak-e a lehívott összegek elköltését igazoló számlák és papírok – mondta a professzor.

Versenyképes-e a fodrász? A kuncsaft dönti el
Fotó: Éberling András

Csath Magdolna felhívta a figyelmet arra is, hogy több stratégia is készült a szektor felzárkóztatására, de az eredmények nem jelentkeztek például abban, hogy jelentősen előbbre léptünk volna a nemzetközi versenyképességi vagy innovációs listákon. Az említett problémák mellett azért, mert nem lehet egy kalap alá venni a mikrocégeket, a kisvállalkozásokat és a közepes társaságokat. A nulla és tíz fő közötti létszámmal működő mikrocégek esetében például nem is lehet versenyképességről beszélni, hiszen egy fodrász vagy egy kozmetikus esetében ez nem merül fel, ott a szolgáltatás minőségén van a hangsúly. A kis- és középvállalkozásoknál már más a helyzet, de máshogy kell viszonyulni egy harmincfős társasághoz, mint egy majdnem százötven főshöz. Csath Magdolna szerint ráadásul a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szektornak nincs igazi gazdája.

– Nem szerencsés, hogy hol az egyik, hol a másik minisztérium vagy éppen valamelyik érdekképviselet veszi kézbe a hazai kisebb cégek ügyét. Az Egyesült Államokban ez a feladat egy kézben összpontosul. A kormányzat mellett működik egy kisvállalat-támogató szervezet, amely többek között ingyenes szolgáltatásokkal segíti a szektor szereplőit. Online oktatási programokat küldenek a cégvezetőknek, akik elsajátíthatják a legújabb marketingfogásokat vagy éppen megismerkedhetnek a friss piackutatási és egyéb menedzsmentmódszerekkel – ismertette a szakértő, aki szerint ezt Magyarországon is meg kellene honosítani. Végül hozzátette: a szektor felkarolása azért fontos, mert ezek a cégek a világon mindenhol a leginnovatívabbak, gyorsan teremtenek munkahelyet, dinamizálják a gazdaságot, ezzel hozzájárulnak a növekedéshez.