Inflációt vagy deflációt hagy maga után a Covid–19?

Egyre több szakértői vélemény lát napvilágot arról, vajon mi vár a világgazdaságra a pandémia után. A kérdések megválaszolásában az utóbbi időben kiemelt figyelmet kap az a dilemma, hogy lehet-e inflációnövelő hatása a koronavírus ellenes vakcináknak. Van, aki visszafogott kereslettel, míg mások fogyasztói rohamot számol, így akár deflációt, akár inflációt is hozhatnak a következő hónapok.

A healthcare worker holds a jar containing a dose of the flu vaccine during the start of the free influenza vaccination programme, as the global spread of the coronavirus disease (COVID-19) continues in Mexico City, Mexico October 1, 2020. REUTERS/Edgard Garrido - RC2Y9J9W8FD5 Fotó: Edgard Garrido Forrás: REUTERS

A szakértők a világméretű koronavírus-járvány fogyasztói árakra gyakorolt hatásaival kapcsolatban alapvetően kétféle forgatókönyvet fogalmaztak meg. Az egyik szerint folyamatos deflációval kell számolnunk még bőven 2021 után is, mivel olyan szinten áll a munkanélküliség, hogy az emberek nem fognak elkezdeni költeni pusztán attól, hogy megkapják az oltást. Az optimistább verzió szerint a vakcinák lehetővé teszik, hogy az emberek visszatérjenek megszokott életükhöz: ismét merjenek utazni és vásárolni, nemcsak online, de személyesen is, ezáltal az online térből kiszorult kiskereskedők is ismét életre kaphatnak, meglódul a fogyasztás és az árak is. Miközben a Covid-vakcinák az elmúlt évek legnagyobb üzletét jelentik. Jóllehet, több gyógyszergyártó cég is jelezte, hogy extra kedvezményeket biztosítanak majd például az Európai Unió országainak, ennek ellenére

a rövidesen kezdődő, első időszakban óriási lehet a vakcinák nem hivatalos keresleti árfelhajtó hatása, ahol a határ a csillagos ég.

A a gyógyszergyártók közötti verseny még nem zárult le sem a vakcinafejlesztés, sem az árverseny esetében. Reuters

Mennyi az annyi – ennyit kérhetnek a vakcinákért

A Pfizer vakcina árát még nem tudni pontosan, de biztosan nem lesz több húsz dollárnál, s mivel az Egyesült Államok csak százmillió adagot rendelt első körben, az EU viszont kétszázmilliót, valószínűleg ennél is olcsóbban fogja megkapni a vakcinát az öreg kontinens. Az uniónak további százmillió vakcinára van opciós megrendelése, az Egyesült Államokban ez a szám ötszázmillió. De a gyógyszergyártók közötti verseny még nem zárult le sem a vakcinafejlesztés, sem az árverseny esetében.

A történelmi példák sem segítenek

Az infláció-defláció kérdését a történelemből már korábban ismert példák alapján is nehéz modellezni. A II. világháborút megelőzően alapvetően az alacsony infláció jellemezte a fejlett, nyugati országokat, ez alól a háborúk vagy a nagyon rossz kormányzati időszakok jelentettek kivételt. Az emberek vagyonuk legnagyobb részét élelmiszerre költötték, azt pedig az évente változó szüreti mutatók befolyásolták. Ugyan akadtak inflációs és deflációs kilengések, de a világgazdaság többé-kevésbé nem okozott meglepetéseket a XX. század első harmadáig. Majd jött a fekete csütörtök, a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága, amit a második világháború és aztán komoly infláció követett. Világszerte a legmagasabb inflációt az 1970-es években mérték, majd miután az ezredforduló utáni évekre, úgy tűnt, stabilizálódik a helyzet, beütött a 2008–2010-es nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság, amelyet most egy eddig soha nem tapasztalt, az egészséget és az életet veszélyeztető krízis követ. A jelenlegi kihívások azonban eddig ismeretlenek voltak, a hatását és a konszolidáció időpontját is nehéz megbecsülni, a koronavírus járvány most újfent sokváltozós kalkuláció elé állítja a szakértőket. E legutóbbi esetben egy biztos, a kulcs a vakcinát mielőbb és hatékonyan alkalmazók kezében van.

A pandémia most újfent sokváltozós kalkuláció elé állítja a gazdasági szakértőket Reuters/Tatyana Makeyeva

Hármas hatás a járvány után

A Peterson Institute for National Economics szerint elsőként elég valószínű forgatókönyv, hogy az otthoni munkavégzés, a kevesebb utazási és ruházkodási költség, illetve az általános társadalmi depresszió jelentős visszaesést okoz a globális és a nemzetgazdaságok növekedésében egyaránt. Másodszor, az intézet azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az inflációt stabilizáló kamatláb nagyon megnövekszik majd. Harmadszor pedig alapvetővé válhat a fiskális dominancia a monetáris politikában. E három tényezőnek köszönhetően számol a Peterson Institute for National Economics a magas infláció lehetőségével, amelyre ráerősíthetnek a Covid-vakciánkkal kapcsolatos kilátások. A szóban forgó időszakot azonban a következő három-öt évben defláció követheti.