Kutatási és innovációs menedzserképzés indul

Új szakirányú továbbképzés indul két hazai egyetemen: a kutatási és innovációs menedzser szak ötvözi a vállalati megoldásokat és piaci igényeket az egyetemi kutatói hálózatok tudásbázisával. A Corvinus és a Pannon Egyetem képviselői is kiemelték: azonnal hasznosítható tudásról van szó, ami nemcsak hazai, hanem nemzetközi színtéren is megállja a helyét.

Jövő februártól a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem elindítja a Kutatási és innovációs menedzser nevű új szakirányú továbbképzést – jelentette be Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási,Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Kiemelte, a hazai innovációs rendszer megújításának egyik legfontosabb célja, hogy az egyetemek és a vállalatok szorosan együttműködjenek, így tud a kutatási-fejlesztési tevékenység még inkább hasznosulni a gyakorlatban.

Az új szak hátteréről Birkner Zoltán elmondta, egyre nő az igény a sokoldalú, menedzserszemléletű szakemberek iránt, akik átlátják egy pályázat teljes folyamatát a megírástól annak gyakorlati megvalósításáig. – A magyar egyetemi hálózat alkalmas arra, hogy központi szerepet kapjon az innovációban, ám ehhez olyan szakembereket kell képezni, akik összekapcsolják a kutatókat és a vállalkozásokat, és akik képesek a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek magas színvonalú kivitelezésére – fogalmazott.

Az országban először a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem reagált erre az új munkapiaci igényre. A Corvinuson már most lehet jelentkezni a 2020 februárjától induló, egyéves továbbképzésre, később két féléves mesterszakkal is bővülni fog a kínálatuk. Szabó Lajos, az egyetem oktatási rektorhelyettese elmondta, Magyarországon egyetemük piacvezető a gazdaságtudomány területen, ám mivel nemzetközi színtéren is versenyképesek akarnak lenni, új gondolkodásmódra van szükség. A céljuk az, hogy Kelet-Közép Európa legjelentősebb gazdasági és társadalomtudományi képzőhelyévé váljanak. Szabó Lajos az eddigi változásokról szólva elmondta, a dékánok már nem karokat, hanem az oktatási programokat irányítják, valamint a kutatási-fejlesztési és innovációs feladatokat projektek formájában hajtják végre. – Az alap-és mesterképzések mellett van egy nagyon fontos harmadik kategória, a szakirányú továbbképzés (korábbi nevén posztgraduális képzés), ezek talán a legközelebb vannak a piaci igényekhez, ezeknél tudnak úgy tervezni, hogy rövid idő alatt létrehozhatók és naprakész ismereteket tudnak nyújtani azoknak, akik legalább egy alapfokú diplomával rendelkeznek – fejtette ki. A rektorhelyettes hozzátette, hatékony együttműködés alakult ki az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és az NKFIH-val.

Az új szak lényege tehát, hogy olyan szakembereket képeznek, akik azonnal alkalmazható tudással rendelkeznek és mind a versenyszférában, mind a tudományos-kutatói műhelyekben vagy hálózatokban el tudnak helyezkedni. – A kutatási és innovációs menedzserek nem arra fognak pályázni, amit éppen kiírnak, hanem ami az adott szervezet stratégiájához illeszkedik – mondta a Corvinus rektorhelyettese.

A Pannon Egyetem szintén meghirdette az új szakirányú továbbképzést, a dunántúli hallgatóknak kínálva versenyképes és piacképes tudást. – Hidat képzünk a műszaki és az üzleti, az akadémiai és a piaci területek között – fogalmazott Fehérvölgyi Beáta, az intézmény Gazdaságtudományi Karának dékánja. Céljuk, hogy a náluk végzett menedzserek képesek legyenek tudományos alapú innovációkat nemzetközi szinten is piacképes termékké és szolgáltatássá fejleszteni.

– A jövő felsőoktatásának kulcsszavai: verseny, minőség, teljesítmény és siker. Az ország társadalmi jólétéhez ugyanis csak a minőségi oktatáson keresztül vezet az út, egészséges innovációs környezet megteremtésével – tolmácsolta Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnak a bejelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát Birkner Zoltán. A képzéssel kapcsolatos további információk az egyetemek honlapján találhatóak.