Lehívjuk az utolsó milliárdokat is

Bár az unió következő hét évre szóló közös költségvetése még nem végleges, sejthető, hogy közlekedésfejlesztésre kevesebb pénz jut majd – mondta Mosóczi László. Az innovációs tárca államtitkára ugyanakkor rámutatott, hogy a jelenlegi ciklus megmaradó pénzeiből hazánk hetvenötmilliárd forintnyi többletpénzt igényelt jól előkészített fejlesztési programokra.

Fontos, hogy a hiány mérséklése fokozatos legyen, így maradjon elegendő forrás többek között a beruházások támogatására Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI

Nem minden ország használja ki optimálisan az elérhető uniós támogatásokat, ezért a ciklus végén általában marad pénz, méghozzá nem is kevés, és ezekre az úgynevezett visszahulló forrásokra pályázhatnak olyan államok, amelyeknek jól előkészített programjaik vannak.

Pillanatnyilag az el nem költött uniós pénz csak a CEF-ben (európai hálózatfinanszírozási eszköz) 650 millió euró – mondta tegnap Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára egy háttérbeszélgetésen. A magyar közlekedési kormányzat február végéig a keretösszeg több mint harmadára nyújtott be új magyar támogatási igényt.

Vasúti beruházásokra is jut a támogatásokból
Fotó: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Tizenegy projekthez kértek összesen hetvenötmilliárd forint uniós támogatást, amelyből kilencvenötmilliárd forint értékű fejlesztést lehet megvalósítani. Az államtitkár elmondta, hogy ezek közé tartozik a Kelenföld–Hegyeshalom, a Hatvan–Füzesabony és a Debrecen–Nyíregyháza vasútvonalak fejlesztése. A Budapest és az ukrán határ közötti vasúti összeköttetés javítása körébe tartozik még a Rákos és Rákosliget közötti harmadik forgalmi vágány építése, valamint a Kőbánya felső állomás és a kapcsolódó mellékvonalak rekonstrukciója.

Az uniós maradvány terhére fejezik be a csepeli gerincutat, fejlesztenek információs rendszert parkolóhely-foglalásra a magyarországi gyorsforgalmi hálózat mentén. A vasúti árufuvarozó Rail Cargo Hungaria közszolgálati jellegű tevékenységének, az úgynevezett egyeskocsi-fuvarozás működési modell megújítását célzó javaslatát is ebből a keretből finanszírozzák.

Az államtitkár elmondta, hogy a legfrissebb hírek szerint az Európai Bizottság az eredetileg kiosztani tervezett 650 millió eurónak akár többszörösét is odaítélheti a tagállamok delegáltjaival közösen. A július közepére tervezett döntés elé így fokozott bizakodással néz a tárca, hiszen a nagyobb keret javítja a magyar pályázatok esélyeit is.

– Az Európai Unió következő hét évre szóló közös költségvetése még tárgyalás alatt áll, a közlekedésfejlesztési források ügyében még nem látni tisztán. A Magyarországnak járó források észszerűtlen mértékű megvágása a kormánynak elfogadhatatlan, ahogy abba sem nyugodhatunk bele, hogy a gazdagabb nyugat-európai országok fejlesztéseit a kohéziós alap terhére támogassák – hangsúlyozta Mosóczi László. Mindenesetre az világosnak látszik, hogy uniós társfinanszírozásból kevesebbet költhetünk majd a közlekedés fejlesztésére. Így pél­dául az Európai Bizottság javaslata szerint a CEF 2-ben Magyarországnak elkülönített források a jelenlegi ciklusbéli 333 milliárd forinthoz képest hozzávetőleg 240 milliárd forintot tehetnek majd ki.

A csökkenő uniós finanszírozás ellensúlyozására a magyar kormány több saját forrást csoportosít a közlekedési infrastruk­túra fejlesztésére. A 2024-ig tervezett közútfejlesztési projekteket keretbe foglaló Útprogram teljes költségvetése 3200 milliárd forint. Ennek a pénznek a nagyobbik hányadát, 1800 milliárd forintot a hazai költségvetésből fedezzük – mondta az államtitkár.

A fejlesztéseknek köszönhetően a hazai közlekedési hálózatok szolgáltatási színvonala a következő időszakban gyors ütemben közelít a jogos társadalmi elvárásokhoz, jobban megfelel majd a gazdasági szereplők igényeinek. Ezt támasztja alá, hogy a Széchenyi 2020 programban 2010 óta 651 közlekedési projekt nyert támogatást, összesen több mint 2000 milliárd forint értékben.