Átlagosan 230 ezer és 250 ezer forint közötti nettó fizetést tartanának elfogadhatónak a 16 és 26 év közötti fiatalok – derül ki a Zyntern.com állásportál háromezer fiatal bevonásával készített felméréséből. Ez az összeg nagyjából megegyezik az országos nettó átlagkereset mértékével. Nem egyforma a fiatalok bérigénye: Budapesten átlagosan tíz százalékkal magasabb összeget tartanának elfogadhatónak, mint vidéken. Míg a fővárosiak több mint fele szeretne kétszázötvenezer forintot meghaladó összeget kézhez kapni, addig az ország többi részén szerényebbek az igények, a válaszadók mindössze 38 százaléka lenne elégedetlen ennél alacsonyabb fizetéssel.
A kutatásból az is kiderül, hogy a 26 év alattiak többsége nem támaszt irreális elvárásokat: mindössze három százalékuk látja úgy, hogy keresetének meg kell haladnia a négyszázezer forintot, és kevesebb mint negyedük szerint valós elvárás a háromszázezer forint feletti kézhez kapott kereset. A legtöbben – végzettségtől függően – úgy látják, bérüknek át kell lépnie a kétszázezer forintot még akkor is, ha csak a középiskolai végzettségük van meg, míg a mérnöki vagy IT-területen tanulók vagy dolgozók háromszázezer forint körüli összeggel érnék be. E két területen a pályakezdők harmada is elkérné ezt az összeget.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, áprilisi adatai szerint a 25 év alatti fiatalok átlagkeresete bruttó 284 ezer forint, ez több mint százezer forinttal marad el az országos átlagtól. A nagyjából százkilencvenezer forintos nettó összeg jóval alacsonyabb az átlagosan kétszázötvenezres elvárásnál. Ugyanakkor a fiatalok többsége diákmunkában vagy alkalmi munkavállalóként dolgozik. Ez pedig többségében részmunkaidős foglalkoztatással jár, de a tapasztaltabb munkavállalókhoz képest jóval nagyobb arányban van jelen a minimálbér vagy a garantált bérminimum.
Mind Európában, mind Magyarországon a fiatalok közül vesztették el legtöbben a munkájukat. A fiatalok foglalkoztatásának visszaesése idehaza ugyan alacsonyabb, mint az Európai Unió legtöbb tagállamában, ugyanakkor a felmérések egybehangzóan azt mutatják, valamilyen formában mintegy negyedüket érintette a járvány és az elrendelt korlátozó intézkedések. A Zyntern.com májusi felmérése szerint a fiatalok 27 százaléka vesztette el állását a koronavírus-járvány miatt. A végzettségük szerint a legtöbb állás nélkül maradt fiatal bölcsész, szakmunkás vagy gazdasági végzettségű. A legkevésbé – hasonlóan az idősebb korosztályhoz – a mérnöki és IT-területeket érintette a járvány.
Program indul a fiatalokért
Ifjúsági foglalkoztatást támogató intézkedéscsomagot és európai készségfejlesztési programot tett közzé tegnap az Európai Bizottság, amely közleményében kiemelte, a koronavírus-járvány rávilágított arra: a fiatalok gyakran nehézségekkel szembesülnek, amikor kilépnek a munkaerőpiacra. Az ifjúsági foglalkoztatást támogató intézkedéscsomag négy pillérre épül. Kiemelt feladat Európa-szerte az ifjúsági garanciarendszer megerősítése, az uniós szakoktatás és szakképzés időtállóságának elősegítése, a tanulószerződéses gyakorlati képzés ösztönzése és a tagállamok foglalkoztatási rendszereinek megerősítése. Az EU által nyújtott támogatás miatt az elmúlt években hazánkban is nőtt a fiatalok foglalkoztatása, ám az összes tagállamban még így is jóval alacsonyabb az idősebb korosztályhoz képest.
