Mire büszke egy magyar feltaláló?

Segíti a cégeket a külföldi siker elérésében a szellemi tulajdon védelme, és meghatározó szerepe lesz az innovációk gondozásának a járvány nyomán kialakult gazdasági visszaesésből való kilábalásban – hangzott el a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala alapításának 125. évfordulóján. A legismertebb magyar márkák képviselői elmondták, mit jelent számukra a hazai innováció.

2021. 03. 01. 19:47
POMÁZI Gyula
Budapest, 2021. március 1. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke beszédet mond a 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala online jubileumi ünnepségén a Budapest Music Centerben 2021. március 1-jén. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A szellemi tulajdon védelme olyan, mint egy jó biztosítás. Lehet, hogy nem élvezhetjük azonnal az előnyeit, sőt, visszatérő költségei is vannak, ugyanakkor a jövőben komoly segítséget nyújthat – mondta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a szervezet fennállásának 125. évfordulója alkalmából. Pomázi Gyula az online közvetített eseményen hangsúlyozta: A koronavírus miatti gazdasági visszaesés után komoly lehetőséget jelenthet a vállalkozásoknak, ha működésüket oltalmakkal erősítik meg. – Itt elég egy egyszerű képletre gondolni:

amíg egyetlen oltalom használata mintegy tízszázalékos növekedési többletet biztosít, addig az oltalmak együttes használata akár harmadával is bővítheti az adott vállalkozás gazdasági növekedési esélyeit

– magyarázta az elnök.

Pomázi Gyula szólt arról is, hogy a szellemi tulajdon védelme nemzetstratégiai kérdéssé vált, hiszen tanulmányok igazolják, hogy a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós GDP majdnem felét adják, ráadásul ezeknél a vállalkozásoknál a bérek is magasabbak.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke beszédet mond a 125 éves intézmény jubileumi ünnepségén
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy

egyértelmű bizonyítékkal szolgál a hazai innovációs tőke és az egyedi szellemi alkotások szükségességére a koronavírus-járvány.

A magyar kormány tízmilliárd forintos keretet biztosít hazai forrásból, kifejezetten a védekezést célzó kutatásokra és innovációkra – jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, hogy emellett az Európai Unió Horizont Európa programjából a tervek szerint mintegy kétmilliárd euró (hétszáz milliárd forint) összeget lehet lehívni a magyar kutatások támogatására.

– Lényeges, hogy az a szellemi tulajdon, amit Magyarországon előállítunk, innen induljon el a nemzetközi piacokra. Egy cég akkor lehet eredményes, ha nemzetközi szinten gondolkodik, de a szellemi értéknek Magyarországon kell maradnia

– jelentette ki Bogsch Erik, a Richter Gedeon operatív elnöke. Elmondta, a 120 éves gyógyszergyár évente mintegy húsz szabadalmat jelent be, igaz, a gyógyszeriparban magát a molekulát nem lehet levédetni, csak az eljárást. Vagyis csak egy időre biztosít monopolhelyzetet az oltalom, majd közjóvá válik.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon gyógyszergyár elnöke szerint a szellemi értéknek Magyarországon kell maradnia
Fotó: Mirkó István

Hasonló a téliszalámi helyzete, mert a termék élelmiszerkönyvi kategória, tehát bárki gyárthatja – magyarázta Takács István, a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem vezérigazgatója, aki a termékhez való érzelmi kötődés kapcsán egy hölgyről beszélt,

aki amikor elhagyta Magyarországot, egy rúd Pick szalámit vitt magával, az emigrációban pedig megtartotta a csomagoláson lévő piros-fehér-zöld címkét.

A magyar termék és a nemzeti identitás kapcsolatáról beszélt Szabó Ibolya is, a Dreher Sörgyárak vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. Felelevenítette, hogy a cég fennállásának százhatvanadik évfordulóján posztumusz budapesti díszpolgári címet kapott Dreher Antal.

A hamisítás kérdésköréről is beszéltek a kerekasztal vendégei. A gyógyszerhamisítás Európában nem jellemző, de az afrikai országokban rengeteg ilyen termék van forgalomban, amelyek jobb esetben csak hatástalanok, rosszabb esetben ártalmasak. A Teqballt Brazíliában sokan másolják, Murányi Gergely Balázs külkapcsolati igazgató szerint ennek a mozgatórugója az új sportág iránti vonzalom.

Az új, Magyarországról indult sportág már világszerte ismert és kedvelt
Fotó: Sinka-Király Levente

Ellenben most épp egy kínai gyártó ellen fontolgatnak jogi lépéseket, de arra is volt példa, hogy egy külföldi attasé küldött fotót egy koppintott termékről a gyártónak. Az élelmiszeriparban is jellemző a hamisítás, és bár a vállalatok felléphetnek a károkozó ellen, az ellenőrzés leginkább hatósági feladat.

Századfordulós hirdetések bizonyítják, hogy a hamisítás már akkor is gond volt, a Dreher ugyanis akkor arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy az eredetit keressék.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.