Nem csokosnak való vidék

Minden bizonnyal nem lövünk mellé, ha azt mondjuk, hogy főként vidéki városokban és a főváros agglomerációjában fejtette ki a legnagyobb hatást a családi otthonteremtési kedvezmény.

2019. 11. 13. 16:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha nyár végén azt írtuk e hasábokon, hogy a Balaton partján tömegével épülő társas- és apartmanházakban elvétve vásárolnak családok a csokkal, hát mit mondjunk Budapest belső kerületeiről? Minden bizonnyal nem lövünk mellé, ha azt mondjuk, hogy főként vidéki városokban és a főváros agglomerációjában fejtette ki a legnagyobb hatást a családi otthonteremtési kedvezmény. Ezzel szemben – talán ebben sem tévedünk nagyot – Budapesten arányaiban kevés, a belvárosi részeken pedig elenyésző mennyiségű ügylethez járult hozzá az otthonteremtési támogatás, azaz – stílszerűen fogalmazva – a Balaton-parthoz hasonlóan a Belváros sem csokosoknak való vidék.

De ez talán nem is csoda. Számoljunk egy kicsit! Budapest belső részein régóta egymillió forintot meghaladó négyzetméteráron kínálják az új lakásokat. Ha relatíve olcsóbb is egy harminc-negyven négyzetméteres garzon, arra nem jár a tíz plusz tíz milliós csok. Ha viszont a háromgyermekesekre vonatkozó előírás szerint nagyobb, mint hatvan négyzetméter, akkor az ár legjobb esetben hatvanmillió forint körüli. Ha kevésbé szűköset szeretnének a szülők, sokkal több. Ebben a képletben nincs helye a csoknak – csak a befektetői millióknak. De itt nemcsak az újakról van szó, mert a Nagykörúton innen a használt lakások ára is az egeket veri. Könnyen belátható, hogy ennek egyik fő oka a rövid távú lakáskiadás rohamos elterjedése.

Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára az urbanisztikai társaság konferenciáján egyenesen azt mondta: ha nem történik változás, a lakók folytatódó elköltözésével szellemvárossá alakul a Hungária-gyűrűn belüli rész és „Airbnb-gettóvá” alakulnak környékek. A politikus szerint negyvenezerre nőtt az Airbnb és társai által kínált lakások, szobák száma.

Mindezek ismeretében különösen megmosolyogtató a GKI Gazdaságkutató nemrég készült felmérése, amelyben a magát függetlennek tartó, mindenki más által azonban súlyosan balliberálisnak elkönyvelt agytröszt arra a következtetésre jutott, hogy nem az Airbnb az egyik fő oka a budapesti albérletárak emelkedésének. „Ebből következik, hogy a rövid távú lakáskiadások szigorú szabályozása nem javítana a lakáspiaci helyzeten” – írták akkor nagy magabiztossággal, azt remélve, hogy ezen a ponton mindenki a fejére csap, hogy hát persze: „Orbán miatt drágák a lakások Budapesten”. A mestertervbe azonban aprócska hiba csúszott, azt ugyanis mégiscsak fel kellett tüntetni, hogy a tanulmány maga az Airbnb megrendelésére készült.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.