Az Európai Központi Bank (EKB) nem változtatott a mértékadó jegybanki kamat nulla százalékos és az egynapos betéti kamat –0,50 százalékos mértékén a tegnapi ülésén, egyúttal változatlanul hagyta a koronavírus-járvány miatti rendkívüli eszközvásárlási program 1350 milliárd eurós keretösszegét. Mindez a jegybanki politika stabilitását mutatja: nem emelték a fedezetlen pénzkibocsátás összegét annak ellenére, hogy a járvány a vártnál tovább tart, így a gazdasági kilábalás sem lesz olyan gyors, mint amire korábban számítani lehetett.
Christine Lagarde, az EKB elnöke elmondta: az európai jegybank nincs könnyű helyzetben, mivel az elhúzódó válsághatások miatt renyhe volt a kereslet, az infláció augusztusban a negatív sávba is átcsúszott, így felmerült a deflációs spirál veszélye.
Ez a félelem már 2015-ben is előkerült, amikor Európa sok országában, többek között Magyarországon is átmenetileg negatív infláció alakult ki.
Akkor azonban ennek kisebb volt a jelentősége, mivel igen alacsonyan állt a munkanélküliség és erős volt a gazdasági növekedés.
Most azonban a járvány hatásaként gyengébb a munkaerőpiac és gazdasági visszaesés alakult ki, így felötlött az a félelem, hogy megismétlődhet az 1929-32-es válságban jelentkező pusztító deflációs spirál. Ennek az volt a lényege, hogy a növekvő munkanélküliség miatt csökkent a vásárlóerő, ezért mérséklődtek a fogyasztói árak, ami viszont újabb gyártókat hozott nehéz helyzetbe, ezért további elbocsátások következtek. A folyamat tehát önmagát gerjeszti. Kétségtelen, hogy a mostani helyzetben az aktív monetáris és fiskális politika jelentősen csökkenti egy ilyen helyzet kialakulásának az esélyét: a jegybankok pénzbőséget biztosítanak, a kormányok gazdaságélénkítő programjai védik a munkahelyeket.
Christine Lagarde szerint megnyugtató, hogy július óta jelentősen növekedett a gazdasági aktivitás Reuters/Ralph Orlowsk
Lagarde ugyanakkor aggodalmának adott hangot az euró jelentős erősödése miatt is, jelezve, hogy az olcsóbb import lejjebb nyomhatja az inflációt, ugyanakkor megnyugtatónak találta, hogy a júliusi kamatdöntő ülés óta óta jelentősen növekedett a gazdasági aktivitás, erős javulás mutatkozik az eurózóna gazdaságában. Érdekes módon erre az utóbbi, kedvező kijelentésre ugrott nagyot az euró árfolyama a dollárhoz képest tegnap délután.
Az euró erősödése március óta zajlik trendszerűen: ennek oka, hogy az Egyesült Államok sokkal nagyobb rendkívüli eszközvásárlási, azaz pénzkibocsátási programba kezdett, ugyanakkor az amerikai állampapírok hosszabb hozamai történelmi mélypontra kerültek, s ezzel a dollárban denominált eszközökbe való befektetés vonzereje csökkent.
Az EKB várakozásai szerint az eurózóna gazdasági visszaesése nyolc százalék lesz idén a korábban várt, 8,7 százalékkal szemben, miközben idén 0,3 százalékos inflációt prognosztizálnak, amely jövőre egy százalékra növekedhet.
