Nem változtak a kamatok

Változatlanul hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank tegnapi ülésén. A döntés után erősödni kezdett a forint.

Az erős belső kereslet felfelé hajtja az inflációt Fotó: Éberling András

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntő ülésén nem változtatott a monetáris kondíciókon, az alapkamat maradt 0,9 százalék, az egynapos betéti ráta pedig -0,05 százalék. A jegybank indoklása szerint az előző kamatdöntés óta nem történt változás: az inflá­ciót az erős belső kereslet felfelé hajtja, a viszonylag lanyha külső gazdasági környezet viszont lefelé húzza. A két hatás nem egyforma, nem szimmetrikus: az MNB a lefelé ható tényezőt erősebbnek tartja, ezért véleménye szerint indokolt a jelenlegi laza monetáris kondíciók fenntartása. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak, ám több elemző kiemelte, hogy az októberi inflációs adatok a várakozásoknál némileg magasabbak lettek: az infláció 2,9 százalék volt, a maginfláció közel 4 százalék, miközben az európai gazdasági kilátások kevésbé tűnnek kedvezőtlennek, mint egy-két hónappal ezelőtt. Így nem kizárt, hogy a következő, decemberi ülésen az aszimmetrikus, lefelé mutató inflációs várakozásokat újra szimmetrikusnak fogják ítélni.

A forint árfolyama a kamatdöntésre enyhe erősödéssel reagált. A hónap folyamán ugyanakkor komoly gyengülésen ment keresztül a hazai fizetőeszköz, noha október végén 228 forintos euró árfolyamnál úgy nézett ki, hogy tartós forinterősödés következhet. Ez azonban nem így lett: a nyár végihez hasonló gyengülés kezdődött, és az árfolyam kevesebb mint három hét alatt megközelítette az előző mélypontot, ahol egy euróért 336 forintot kellett adni, tegnap ez 334-ig javult a kamatdöntés után.

Az erős belső kereslet felfelé hajtja az inflációt
Fotó: Éberling András

A forint immár egyre inkább tartósnak tűnő gyengélkedésére továbbra sincs magyarázat, hisz a magyar gazdaság fundamentumai változatlanul kitűnők, a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg többletes. Ilyen körülmények között egy valuta ritkán szokott gyengülni, ráadásul a fundamentumokkal szemben tartósan a spekuláció sem tudja eltéríteni az árfolyamot, így magyarázatként ez is egyre kevésbé valószínűsíthető.

A forint gyengülése a mindennapi életben nem okoz érezhető hatást, köszönhetően annak, hogy nincsenek már lakossági devizahitelek, ugyanakkor egyre több megtakarító teszi fel a kérdést, hogy nem jobb-e, ha befektetését euróban tartja, annak ellenére, hogy így lemarad a forintalapú államkötvény által elérhető magas kamatról.

A tartósan gyenge forint annyiból is kedvezőtlen, hogy hátráltatja a bérfelzárkózást, hisz a forintban tíz százalék feletti bérnövekedés euróban ennél jóval kevesebb, így lassabb a hazai és a nyugat-európai bérek közti eltérés csökkenése. A gyorsabb felzárkózás pedig fontos lenne, hisz a sok ágazatban jelentős munkaerőhiányt enyhítené a külföldön dolgozók visszatérése. Egy szempontból ugyanakkor átmenetileg előnyös a gyenge forint: az idei év utolsó hónapjaiban sok uniós támogatás folyik be, és ezek értéke így forintban lényegesen több.