Nyaralóhelyekre is hat a falusi csok

Nemcsak a lakóingatlanok, de a nyaralók piaca is folyamatosan drágul: tavaly egyes üdülőhelyeken húsz százalékot meghaladó volt az áremelkedés mértéke. Ebben most már a falusi csok is szerepet fog játszani: ha például egyes Balaton-parti településeken nő az állandó lakosok száma, az felfelé hajtja az ingatlanárakat is.

2019. 07. 20. 8:36
null
A kisebb, pihenésre alkalmas ingatlanok is könnyen gazdára találnak, ha van a közelben vízpart Fotó: Éberling András
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fontos árbefolyásoló tényezővé válhat a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a nyaralópiacon, hiszen számos Balaton környéki településen is elérhető. Ezekben a helységekben növekedhet az állandó lakosok száma, ami felfelé hajtja majd az otthonok árát – olvasható a Takarék Index elemzésében. Nem véletlen, hogy – ahogyan arról lapunk a minap beszámolt – az eddigi érdeklődések alapján négy tóparti és egy tóhoz közeli település van a tíz legkeresettebb falusi csokos helyszín között. A legnagyobb érdeklődés a déli parti Fonyód iránt mutatkozott eddig, Balatonkenese, Balatonfenyves, Balatonederics is népszerű, s a déli parttól alig több mint tíz kilométerre fekvő Lengyeltóti iránt is élénk a kereslet az Ingatlan.com adatai szerint.

A Takarék Index összegzése alapján az elmúlt évekhez hasonlóan az üdülőövezetekben is tovább drágultak az ingatlanok. A legnagyobb árnövekedés a Velencei-tó és a Vértes alkotta üdülőkörzetet jellemezte, ahol a gazdát cserélő ingatlanokért fizetett átlagos négyzetméterárak tavaly 23 százalékkal nőttek. Ugyanekkor a Mátra–Bükk üdülőkörzetben és a Balatonnál is több mint 21 százalékkal drágultak a nyaralók.

A vizsgálatból kiderül, hogy ha valaki a nagy magyarországi tavak mellett szeretne házat vagy lakást vásárolni, akkor ezt a legolcsóbban a Tisza-tó mellett teheti meg. Itt zajlott le egyébként a legkisebb éves áremelkedés is, mindössze 12 százalékos. A Velencei-tó és a Balaton esetében némileg összetettebb a kép. Ugyan alapvetően a Balaton a keresettebb és ezáltal a drágább, a tó közelében jócskán akadnak olyan települések, ahol kedvezőbb áron lehet ingatlanhoz hozzájutni, mint a Velencei-tónál.

A kisebb, pihenésre alkalmas ingatlanok is könnyen gazdára találnak, ha van a közelben vízpart
Fotó: Éberling András

Összességében a Balaton környékét tavaly mintegy 334 ezer forintos, a Sopron–Kőszeghegyalja üdülőkörzetet pedig 320 ezer forintos négyzetméterárak jellemezték. A Balatonnál a legdrágábbnak Balatonfüred, Zamárdi, Balatonlelle és Balatonalmádi számít, ezeken a helyeken 400-500 ezer forint körül alakultak a fajlagos árak. A Tisza-tónál mindössze 60 ezer forintot kellett fizetni egy lakóingatlan egy négyzetméteréért.

Nyaralóvásárlás előtt nem árt alaposan tájékozódni és felkészülni, mert a lakóépületektől eltérő feltételekkel lehet csak finanszírozni azt – hívta fel a figyelmet tegnapi közleményében az OTP Bank. Mint írták, fontos figyelni például arra, hogy ha a tulajdoni lapon a besorolás alapján nem lakóházról, hanem nyaralóról, hétvégi házról, esetleg gazdasági épületről van szó, az alaposan leszűkítheti a mozgásteret akár bővítés, akár hitelfelvétel esetén – ezekre például sem csok, sem más államilag támogatott lakáskölcsön nem igényelhető. A nem állandó ott lakás miatt emellett olyan szempontokat is szem előtt kell tartani, mint az épület karbantartása és esetleges biztosítása, valamint a nemcsak a nyaralás idején, hanem az egész évben jelentkező kiadások, rezsidíjak mértéke.­

Növekvő piacon emelkedő árak

Két számjegyű növekedést értek el a fehér falazati anyagok, az építőkémiai termékek, az EPS alapú hőszigetelők és az épületgépészeti termékek gyártói 2019 első hat hónapjában – közölte lapunkkal a Magyar Építőanyag- és Építési Termék Szövetség (Méasz). Összegzésük szerint nem bővült viszont tovább az égetett tégla termékek, a szálas hőszigetelők és a homlokzati nyílászárók piaca 2018 első fél évével összevetve. Az összeállításban a ­Méasz ugyanakkor nem tért ki az építőanyagok folytatódó – és a tapasztalatok szerint jellemzően két számjegyű – drágulására. Ehelyett csak a „bérnyomás” miatti béremeléseket és az alapanyagok árának növekedését tartották fontosnak megemlíteni.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.