Annak ellenére szólítja fel Orbán Viktor miniszterelnököt az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC), hogy támogassa az Európai Unió 750 milliárd eurós helyreállítási programját, hogy a magyar kormányfő korábban már kifejezte ilyen jellegű szándékát. A Magyar Nemzet információi szerint a magyar és nemzetközi baloldalhoz köthető hazai szakszervezetek közbenjárásával megfogalmazott levél célja – a korábbi ilyen jellegű megmozdulásokhoz hasonlóan – a magyar kormány politikai lejáratását célozza.
A Luca Visentini ETUC-főtitkár és Laurent Berger ETUC-elnök aláírásával ellátott levél szövege szerint az európai vezetők történelmi választás előtt állnak pénteken, amikor megvitatják azt, hogy miként lehet megállítani az egészségügyi válság átfordulását egy gazdasági és társadalmi válságba: tanultak-e 2008-ból, és a szolidaritáson, fenntarthatóságon alapuló kilábalást vagy megint a hosszú távra megosztó megszorításokat és rövid távú egyéni érdekvédelmet választják.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak megerősítette: a többi hazai szakszervezeti konföderációval ellentétben a Munkástanácsok nem támogatja a levelet, azt nem írta alá. Ennek elsődleges oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban már jelezte: még ha nem is tartja a legjobb megoldásnak az EU óriáshitel-csomagját, kivételesen támogatja azt, amennyiben annak szétosztása igazságosan történik, és nem a kelet-közép-európai emberek rovására segíti a nehezebb helyzetben lévő tagállamokat.
Palkovics Imre a levéllel kapcsolatban kiemelte: a Munkástanácsok egyértelműsíteni szerette volna, hogy a 2008-as válságkezelést az unió kezdeményezésére szó nélkül hajtotta végre az akkori balliberális kormány, amely idehaza súlyos anyagi krízist okozott az állampolgároknál. Ugyanakkor a jelenlegi kormány eddig nem alkalmazott megszorító válságkezelési intézkedéseket. A Munkástanácsok elnöke kiemelte: a baloldalhoz köthető Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma nem volt hajlandó az ETUC tisztségviselői által jegyzett levélhez megtenni a Munkástanácsok kiegészítéseit, ezért a konföderáció elhatárolódik a magyar miniszterelnök felszólításától. Ráadásul – mint hozzátette – a levél okafogyott.
Palkovics Imre: Eddig nem születtek megszorító intézkedések, 2008-ban viszont igen
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Nem ez az első eset, hogy a magyar szakszervezeti konföderációk nemzetközi, kormányellenes politikai akcióban vesznek részt. Legutóbb év velején, a járvány kitörését megelőzően egy Dobrev Klára DK-s politikus által tartott fórumon nyilatkozott úgy Kordás László, a Maszsz elnöke, hogy az Európai Bizottságnak kellene eldöntenie, Magyarországon mekkora legyen a minimálbér összege. Az érdekképviselet rendszeresen azt hangsúlyozza idehaza és a nemzetközi szövetségen keresztül is, hogy a szociális párbeszéd intézménye itthon nem működik, noha a kötelező legkisebb kereset összegét minden évben a munkaadói és a munkavállalói képviseletek egyeztetése előzi meg. A kormány ráadásul többször kijelentette, a képviseleteknek kell megállapodniuk. Napjainkban minden héten egyeztet a kormány a gazdaságvédelmi intézkedésekről mind a szakszervezetekkel, mind a vállalkozói érdekképviseletekkel, amelyeken részt vesznek a baloldalhoz köthető szakszervezetek tisztségviselői is.
Orbán Viktor a Kossuth rádió múlt pénteki műsorában arról beszélt, a magyar álláspont szerint először meg kell keresni a pénzt, utána lehet elkölteni. Ezzel arra utalt, óriási hitelt vesz fel a járvány utáni helyreállításra az unió. Ugyanakkor kifejezte, valamit tenni kell, ezért kivételesen lehet ezt az eszközt alkalmazni, amennyiben nem a közép-európai országok isszák meg az intézkedés levét.
