Míg korábban kulturális és oktatási szempontból lehetett egységes Kárpát-medencei térről beszélni, a gazdaságfejlesztési programoknak köszönhetően gazdasági szempontból is egyre inkább egységes térré válik ez a régió – hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerdán Zentán, a vajdasági gazdasági mentorképző program megnyitóján.
Kiemelte, hogy a 2010-es kormányváltás radikális változásokat hozott a nemzetpolitikában, és 2014-től a szimbolikus tettek után paradigmaváltás következett, a nemzetpolitika hangsúlya szülőföldön történő boldogulás felé fordult. A gazdaságfejlesztési program elsőként a Vajdaságban indult meg, majd a többi környező ország magyarlakta területeire is kiterjedt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a program ugyan a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik, de a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága számos módon segít a kivitelezésben.
A Kárpát-medencében alakuló egységes gazdasági tér kialakítása és megerősítése az itt élő magyarság közös feladata – húzta alá Potápi Árpád János. Kiemelte, hogy a gazdasági folyamatok kapcsolatban állnak egymással, hiszen a magyar vállalkozások több mint 90 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, a gazdasági kapcsolatokat a saját köreikből építik ki, és külföldi kapcsolataik főként magyarországi partnereket jelentenek. Ez nemcsak a magyar vállalkozóknak jó, hanem az adott országban élő, más nemzetiségű vállalkozóknak és az országnak is – szögezte le. Hozzáfűzte, hogy Magyarország akkor erős, ha mellette erősek a környező országok is.
„Ezt az egységet, ezt az erőt kell képviselnünk, hiszen láthatjuk, hogy Európa porondján, illetve az Európai Unióban is csak úgy tudunk megszólalni, érvényesülni, ha ez a régió egyként lép fel, egymást erősítik az országok” – emelte ki.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke rámutatott, hogy a mentorképzés a vajdasági gazdaságfejlesztési program újabb eleme. A már befutott, tekintélyes nagyvállalkozókat összekapcsolják az induló kisvállalkozásokkal azzal a szándékkal, hogy a nagyok a saját tapasztalataikat, kapcsolati rendszerüket átadják a kicsiknek. Reményét fejezte ki, hogy a nagyvállalkozások is abban lesznek érdekeltek, hogy az általuk mentoráltak sikeressé váljanak.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a vajdasági magyar vállalkozóréteg országos viszonylatban is jelentőssé vált. Mint mondta: a vajdasági magyar közösségnek számos sikeres vállalkozója azt bizonyítja, hogy a gazdasági életben már a magyarság számarányán felüli a jelenlétük és ismertségük az országban. A cél az, hogy ezt még tovább erősítsék – húzta alá a politikus.
A mentorképző programot a Nemzetpolitikai Államtitkárság a Design Terminállal együttműködve szervezi, a program megvalósításában a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programját kivitelező Prosperitati Alapítvány, valamint a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesülete közreműködik. A programban mintegy harminc, a gazdaságfejlesztési program keretében sikerrel pályázó nagyvállalkozó vesz részt. A cél az, hogy a jövőben hatékonyabban tudják segíteni a vajdasági magyar mikro- és kisvállalkozókat a vállalkozásuk fejlesztésében. További cél egy olyan régiós hálózat kiépítése, amely hosszú távon hozzájárulhat a vajdasági magyar vállalkozók közötti üzleti kapcsolatok, illetve a vajdasági magyar gazdasági élet erősítéséhez.
Jónás László, a Design Terminal üzletfejlesztési vezetője a vajdasági mentorprogram kapcsán elmondta, hogy a külhoni vállalkozásokat fejlesztő, évek óta sikeresen működő programjukat egészíti ki az, hogy „most a helyi vállalkozókból mentorokat képeznek a Design Terminal nemzetközi mentorhálózatának legjobb szakemberei”. Hozzátette: „az új mentorok olyan sikeres vajdasági vállalkozók lesznek, akik vállalják, hogy üzleti tapasztalataikkal a helyi induló vállalkozásokat segítik”.
Jónás László rámutatott, hogy a Design Terminal hét országban szervez inkubációs programokat, ezért a program várhatóan a vajdasági üzleti tehetségek nemzetközi kapcsolatépítéshez is lendületet ad.
