Szerbia erősödése kedvez Magyarországnak

Szijjártó Péter szerint együttműködve eredményesebb lehet a gazdasági újrakezdés, mint egyedül.

Budapest, 2020. április 30. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Sinisa Mali szerb pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart megbeszélésüket követõen Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. április 30-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Járványveszély idején különösen fontos a magyar-szerb együttműködés, hiszen a kapcsolatok erősítése mindkét félnek kedvez – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután hivatalában fogadta Siniąa Mali szerb pénzügyminisztert.

Szijjártó Péter elmondta: az egymásra utaltság miatt Magyarország és Szerbia kölcsönösen érdekeltek egymás gazdaságvédelmi sikereiben. Szerbia erősödése kedvez Magyarországnak, és ez fordítva is igaz, miképp az is, hogy együttműködve eredményesebb lehet a gazdasági újrakezdés, mint egyedül – tette hozzá.

A magyar-szerb gazdasági kapcsolatokat részletezve elsőként emelte ki a nagyvállalatok tevékenységét, hiszen – mint mondta – mindkét ország visszazárkózása nagyrészt ettől függ. Történetének eddigi legnagyobb beruházását épp Szerbiában kezdte meg a Mol, az ottani legnagyobb hitelállományt pedig az OTP biztosítja.

A magyar pénzintézet ráadásul a szerbiai kihelyezések bővítésével számol – tette hozzá. Szijjártó Péter arra számít, hogy a külföldi beruházásokat ösztönző 25 milliárd forintos keret is főképp Szerbiába irányuló befektetéseket eredményez.

Szorgalmazta emellett az infrastrukturális beruházások bővítését és felgyorsítását, kiemelve a Szeged és Szabadka közötti vasúti összeköttetést és a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését. Utóbbira utalva megjegyezte, hogy a beruházásban szintén érintett Kína nyilvánvalóan erősíteni tudja a befolyását a járvány utáni világrendben. Magyarország számára különösen fontosnak nevezte az energetikai együttműködéseket, hiszen évi 6 milliárd köbméter gáz érkezhet Szerbia felől, ha elkészül a Török Áramlat összeköttetése a belföldi gázhálózattal.

A miniszter sikeresnek értékelte a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, hiszen a 46 milliárd forint támogatás összesen csaknem kétszer akkora értékű beruházáshoz járult hozzá. A gazdasági támogatások nem értek véget, a délvidéki magyarok máskor is számíthatnak az anyaország segítségére – tette hozzá.

Szijjártó Péterrel egyetértve, a szerb pénzügyminiszter is indokoltnak tartotta a kapcsolatok erősítését a gazdasági nehézségek miatt. Siniąa Mali szerint a két ország kapcsolatai még sosem voltak olyan jók, mint most, de hasonló mértékű visszaesésre sem volt példa csaknem száz éve. Szerbia sikeresnek tekinti a magyar gazdaságvédelmet, annak tapasztalataira pedig éppúgy számít, mint a magyar vállalkozók befektetéseire – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter az EU egyik legfontosabb feladatának nevezte a közösség bővítését. Magyarország – tette hozzá – elkötelezett a Nyugat-Balkán európai integrációja iránt, Szerbiát pedig a térség kulcsfontosságú államának tekinti. Felvételével gazdasági és biztonsági szempontból is nyerne a közösség, ezért nem késleltetni, sokkal inkább gyorsítani kellene a folyamatot – hangsúlyozta.

A miniszter éppen ezért „érthetetlennek és elfogadhatatlannak” tartja, hogy még mindig nem nyíltak meg a csatlakozási tárgyalások Szerbiával, noha annak technikailag már nincs akadálya.

Siniąa Mali megköszönte a magyar támogatást a bővítésben, és közölte, hogy szeretnék minél gyorsabban lezárni a tárgyalásokat. Szerbia elfogadja és követi az uniós értékrendet, de a végső döntést az EU-nak kell meghoznia – jelentette ki a szerb tárcavezető.

A szerb-magyar gazdasági egyeztetés heteken belül magyar beruházók részvételével Belgrádban folytatódhat.