Tagállami ügy a minimálbér

Hazudik a magyar választóknak Dobrev Klára, aki még mindig az egységes európai minimálbér bevezetésével kampányol, holott az uniós tisztségviselők nyilatkozataiból ma már egyértelmű: nincs tervben a szabálymódosítás. Korábban a bizottság leendő elnöke mellett a területért felelős biztosjelölt is tagadta, hogy egységes összeget terveznének, mindössze az annak meghatározására vonatkozó alapelvben gondolkoznak. Ez az alapelv azonban már létezik.

Nemzeti hatáskörben marad a minimálbér összegének meghatározása, az adott ország hagyományainak megfelelően Fotó: Havran Zoltán

Továbbra is az egységes európai minimálbér gondolatával kampányol a DK-s Dobrev Klára, annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke és az Európai Parlament leendő munkahelyteremtésért felelős biztosa is határozottan kijelentette: nincs tervben kötelező egységes uniós legkisebb kereset. Nicolas Schmit meghallgatásán a tagállamok közötti túl nagy gazdasági különbségekre hivatkozott, s kiemelte: a minimálbérrel kapcsolatban az a cél, hogy annak összegét fenntartható, átlátható és kiszámítható módon állapítsák meg a tagállamokban, azokban is, amelyekben még nincs erről szóló szabályozás. Ehhez a biztosjelölt szerint minimális kritériumokat kell meghatározni, figyelembe véve a helyi megélhetési költségeket.

Ez a kritériumrendszer ugyanakkor már két éve létezik: Jean-Claude Juncker, a bizottság leköszönő elnöke 2017 novemberében hirdette ki a húsz alapelvet lefektető szociális jogok európai pillérét. Az alapelvek egyike a bérekre vonatkozik, s kimondja: megfelelő összegű minimálbérről kell gondoskodni annak érdekében, hogy a munkavállalók a keresetükből – az adott országban uralkodó gazdasági és szociális viszonyok közepette – ki tudják elégíteni saját szükségleteiket. A béreket pedig az adott ország szabályaival és gyakorlatával összhangban, átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját.

Munkások egy útépítésen. A magyar dolgozók alig tizedét érinti a kérdés
Fotó: Havran Zoltán

Magyarország megfelel ennek a kritériumnak, ugyanis a mindenkori minimálbér összege évek óta meghaladja a szakértők szerinti létminimum összegét. A minimálbér a munkavállalók tíz százalékát sem érinti, közülük ráadásul sokan csak papíron kapják a kötelező legkisebb keresetet, ők a valóságban egyéb, nem bevallott jövedelemmel is rendelkeznek. A sokakat érintő, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum összege viszont az uniós középmezőnyben van, ám erről sem Gyurcsányné, sem más ellenzékiek nem tesznek említést. A minimálbéreket a szociális partnerek döntése alapján hirdette ki a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly év végén leszögezte: habár a kabinet is határozhat a kötelező legkisebb keresetekről, a szakszervezeteknek és a munkaadóknak kell egyezségre jutniuk. A tárgyalásoknak köszönhetően 2019-ben és 2020-ban is nyolc-nyolc százalékkal nő a két összeg.

Országos minimálbér 22 tagállamban van meghatározva, ám az összeg életkortól, végzettségtől függően ezekben a tagállamokban is eltérhet. Ott, ahol nincs egységes legkisebb kereset – például Ausztriában –, ágazatonként határozzák meg az összeget, s a gyakorlattól nem kívánnak eltérni sem a szociális partnerek, sem a munkavállalók.