A világ egyik legnagyobb befektetési bankjának vezére, Jamie Dimon nyilatkozott inflációs várakozásaikról, és ennek megfelelő befektetési stratégiájukról. A JP Morgan vezére szerint a most hirtelen fellángoló infláció nem pár hónapos jelenség, hanem általában is tartósabb folyamatra kell felkészülni a fejlett országokban, de különösen az Egyesült Államokban. Ez pedig
elkerülhetetlenül a jegybankok kamatemeléséhez vezethet,
és miután jelenleg csúcson vannak a részvényárak és az állampapírhozamok is igen alacsonyak, ilyen esetben célszerű a piacról visszahúzódni. Vagyis ahogy fogalmazott:
a készpénz a király.
Ennek megfelelően a bankház leépítette kötvény- és részvényportfóliója jelentős részét, nagy összegű készpénzt tartanak, és türelmesen kivárják, amikor a kötvény- és részvényárfolyamok már elég alacsonyan lesznek ahhoz, hogy ismét vonzó befektetési lehetőséget kínáljanak. A bankház esetében ez nagyjából 500 milliárd dollárt jelent, és a jelentős készpénzmennyiség miatt most kisebb is lesz a bankház eredménye a korábban vártnál (elmaradnak a kamatbevételek), viszont úgy gondolják, hogy ez később busásan megtérül.
Dimon szerint már nem állja meg a helyét az a korábbi várakozás, hogy az infláció megugrása csak rövid fellángolás a gazdasági újranyitás miatt. A folyamat ugyanúgy tartósabb lehet, mint ahogy egyelőre tartós a félvezetőhiány is, tartós az olajár emelkedő trendje, és még a tengeri szállításban sem állt helyre a korábbi helyzet: tartósak a kapacitásproblémák, amelyek drágítják a szállítást.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a közelmúltig nem tartotta komolynak az inflációs veszélyt, ezért mindmáig fenntartja a 0-0,25 százalék közti alapkamatot, illetve a havi 120 milliárd dolláros, a korábbiakhoz képest igen nagy összegű eszközvásárlási programot, amit a járvány okozta gazdasági visszaesés enyhítésére indítottak. A gazdaság azóta azonban erős növekedésnek indult, sok közgazdász szerint
már indokolatlan a program fenntartása,
miközben hozzájárul az infláció növekedéséhez. Tartósan magas infláció mellett jegybanki kamatemelésekre lesz szükség, ez pedig magasabb kötvényhozamokhoz, ezáltal magasabb elvárt részvényhozamokhoz, azaz alacsonyabb részvényárakhoz vezethet.
