Évek óta csúcsokat döntenek a tőzsdeindexek, alig van kivétel

A világ fontosabb részvénypiacain az emelkedő trend immár 12 éve, az akkori pénzügyi válság idején elért mélypont óta tart. A szokatlanul hosszúra nyúló folyamatot a jegybanki pénzek táplálják, szinte csak azok a tőzsdék nincsenek örökös csúcsokon, ahol korábban irreálisan magas árfolyamok alakultak ki.

The Charging Bull or Wall Street Bull is pictured in the Manhattan borough of New York City, New York, U.S., January 16, 2019. REUTERS/Carlo Allegri - RC1197FCDF60 Fotó: Carlo Allegri Forrás: REUTERS/Carlo Allegri - RC1197FCDF60

A tőzsdei ármozgásokat figyelve naponta láthatjuk, hogy a főbb indexek újabb és újabb történelmi csúcsokra emelkednek. A folyamat érdekessége, hogy sok index, köztük a hazai BUX is, már a múlt évtized közepén felülmúlta a 2008-as válság előtt elért legmagasabbb értékét, és korrekciókkal tarkítva ugyan, de tovább emelkedett. Még a jelenlegi világjárvány is csak rövid időre tudta megtörni ezt a folyamatot egy évvel ezelőtt,

hogy aztán annál nagyobb ütemre kapcsoljon a részvénypiacok szárnyalása.

Lényegében csak azok a tőzsdék – köztük régiós társaink – nem értek el örökös csúcsot, melyeken korábban irreális árfolyamok, lényegében lufik alakultak ki.

A mostani emelkedés jellemzője, hogy viszonylag kevés részvény árfolyama tekinthető irreálisnak. Vannak ugyan, amelyek fundamentálisan már drágának mondhatók, de a korábbi árfolyambuborékok jellegzetességei nem mutatkoznak. Ennek oka, hogy most az emelkedést nem elsősorban a lélektan, a túlzott befektetői lelkesedés hajtja – szemben például a bitcoinnal –, hanem

a jegybankok által korábban soha nem látott mértékben a piacra bocsátott pénz.

Nem véletlen, hogy a fontosabb indexek már hat-hét éve meghaladták 2007-es, akkor igen magasnak tűnő értéküket: ekkor kezdődtek meg tömegesen a nagy jegybankok eszközvásárlási programjai, melyek során fedezetlen pénzből államkötvényeket és esetenként egyéb értékpapírokat vásároltak. A programokat ugyan fokozatosan megszüntették, de a járvány hatására minden korábbit meghaladó mértékben indították újra, ennek köszönhető, hogy azóta különösen nagy ütemű az árfolyamok emelkedése.

A tőzsdei emelkedő trendet szimbolizáló bika szobra a New York-i Értéktőzsde előtt
Fotó: REUTERS/Carlo Allegri – RC1197FCDF60

A világ legfontosabbnak tekinthető tőzsdeindexe, az amerikai S&P–500 már 2013-ban elérkezett az 1550 pontos értékre, ami 2000-ben és 2007-ben egyaránt a tetőt jelentette. Így lényegében elsőként haladta meg a korábbi értékeket, ami érthető, mivel az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már a többi jegybanknál korábban, 2012-ben eszközvásárlási programot indított az alacsonynak tartott infláció miatt. A dolog érdekessége még, hogy az S&P–500 mostanra 4100 pontig, azaz a korábbi csúcs több mint két és félszeresére emelkedett.

A másik fontos amerikai index, a Nasdaq Composite később, csak 2016 végén tudta meghaladni az ezredfordulón elért 5000 pontos csúcsát, ez azonban teljesen logikus, mivel 2000-ben a túlnyomórészt az ebben az indexben szereplő részvényekben jött létre az úgynevezett dotcom-lufi, amelyben reálisnak mondható értékeik több százszorosán is forogtak egyes részvények. Azóta viszont a Nasdaq is szépen teljesít, hisz a jelenlegi 14 ezer pontos érték majdnem triplázást jelent, és széles körben nem mutatkoznak olyan irreális értékeltségek, mint az ezredfordulón.

Az európai indexek közül a talán legfontosabbnak mondható német DAX is viszonylag hamar átlépte az ugyancsak az ezredforduló óta fennálló 8000 pontos árfolyamcsúcsot, utána azonban lassabb lett az emelkedés. Csak az utóbbi hónapokban gyorsult fel a folyamat, az index 15 ezer pontot ért el, ezzel közeledik a további csúcs megduplázásához. A többi európai index mozgása sem tér el jelentősen ettől, de a francia CAC–40 például az ezredfordulón magasabban volt, mint most, ami az akkori árfolyambuboréknak köszönhető.

Hasonló esetek térségünkben is vannak, hisz a cseh és a lengyel indexek nem érték el 2007. évi maximumukat annak irreális magassága miatt, ugyanakkor, ha az akkori rövid időszakot nem vesszük figyelembe, trendjük hasonló a nagy piacokéhoz. A Budapesti Értéktőzsde indexe ugyanakkor már 2016 végén meghaladta a korábbi, még 2007-ben elért 30 ezer pontos csúcsát,

azóta 50 százalékkal nőtt az értéke, 45 ezer pontig.