A tőzsdei ármozgásokat figyelve naponta láthatjuk, hogy a főbb indexek újabb és újabb történelmi csúcsokra emelkednek. A folyamat érdekessége, hogy sok index, köztük a hazai BUX is, már a múlt évtized közepén felülmúlta a 2008-as válság előtt elért legmagasabbb értékét, és korrekciókkal tarkítva ugyan, de tovább emelkedett. Még a jelenlegi világjárvány is csak rövid időre tudta megtörni ezt a folyamatot egy évvel ezelőtt,
hogy aztán annál nagyobb ütemre kapcsoljon a részvénypiacok szárnyalása.
Lényegében csak azok a tőzsdék – köztük régiós társaink – nem értek el örökös csúcsot, melyeken korábban irreális árfolyamok, lényegében lufik alakultak ki.
A mostani emelkedés jellemzője, hogy viszonylag kevés részvény árfolyama tekinthető irreálisnak. Vannak ugyan, amelyek fundamentálisan már drágának mondhatók, de a korábbi árfolyambuborékok jellegzetességei nem mutatkoznak. Ennek oka, hogy most az emelkedést nem elsősorban a lélektan, a túlzott befektetői lelkesedés hajtja – szemben például a bitcoinnal –, hanem
a jegybankok által korábban soha nem látott mértékben a piacra bocsátott pénz.
Nem véletlen, hogy a fontosabb indexek már hat-hét éve meghaladták 2007-es, akkor igen magasnak tűnő értéküket: ekkor kezdődtek meg tömegesen a nagy jegybankok eszközvásárlási programjai, melyek során fedezetlen pénzből államkötvényeket és esetenként egyéb értékpapírokat vásároltak. A programokat ugyan fokozatosan megszüntették, de a járvány hatására minden korábbit meghaladó mértékben indították újra, ennek köszönhető, hogy azóta különösen nagy ütemű az árfolyamok emelkedése.
Fotó: REUTERS/Carlo Allegri – RC1197FCDF60
A világ legfontosabbnak tekinthető tőzsdeindexe, az amerikai S&P–500 már 2013-ban elérkezett az 1550 pontos értékre, ami 2000-ben és 2007-ben egyaránt a tetőt jelentette. Így lényegében elsőként haladta meg a korábbi értékeket, ami érthető, mivel az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már a többi jegybanknál korábban, 2012-ben eszközvásárlási programot indított az alacsonynak tartott infláció miatt. A dolog érdekessége még, hogy az S&P–500 mostanra 4100 pontig, azaz a korábbi csúcs több mint két és félszeresére emelkedett.
A másik fontos amerikai index, a Nasdaq Composite később, csak 2016 végén tudta meghaladni az ezredfordulón elért 5000 pontos csúcsát, ez azonban teljesen logikus, mivel 2000-ben a túlnyomórészt az ebben az indexben szereplő részvényekben jött létre az úgynevezett dotcom-lufi, amelyben reálisnak mondható értékeik több százszorosán is forogtak egyes részvények. Azóta viszont a Nasdaq is szépen teljesít, hisz a jelenlegi 14 ezer pontos érték majdnem triplázást jelent, és széles körben nem mutatkoznak olyan irreális értékeltségek, mint az ezredfordulón.
