időjárás 1°C Elza 2022. december 1.
logo

A jegybankok is küzdenek a gazdasági válság ellen

Fellegi Tamás Péter
2020.10.13. 05:55
A jegybankok is küzdenek a gazdasági válság ellen

A koronavírus-járvány márciusi elterjedésekor a világ jegybankjai gyorsan léptek, hogy mérsékeljék a gazdasági károkat. Áttekintjük, hogy a fontosabbak közül melyik központi bank mit tett eddig.

A jegybankok az elmúlt évtizedben, különösen annak második felében már hozzászoktak, hogy a korábbiaktól eltérő monetáris politikát kell folytat­niuk, miután a 2008-as válságot követő fellendülés során meglepően alacsony maradt az infláció. Ez sokukat aggasztotta, elsősorban az 1929–32-es példa alapján, amikor a defláció (negatív infláció) súlyos munkanélküliséghez vezetett, ezért sok esetben minden korábbinál alacsonyabb alapkamatokat alkalmaztak, és a legnagyobb jegybankok úgynevezett eszközvásárlási programokat is indítottak, melyek során fedezetlen pénzből elsősorban állampapírokat vásároltak.

A helyzet kissé konszolidálódott az évtized végén, több jegybank kamatot emelt, beszüntették vagy mérsékelték az eszközvásárlási programokat. A hirtelen megjelent világjárvány azonban mindent felborított: az országok többsége komoly korlátozó intézkedéseket vezetett be, tekintettel arra, hogy az új vírus hatása még alig volt ismert, ezért a gazdasági tevékenységek egy része óhatatlanul leállt, recessszió alakult ki. A jegybankok és a kormányok különböző intézkedéseket hoztak ennek kompenzálására, illetve a lezárások feloldása utáni gazdasági konszolidáció meggyorsítására.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korlát nélkül önti a pénzt a piacra
Fotó: Reuters/Kevin Lamarque

A jegybankok alapvetően a monetáris enyhítés eszközeihez nyúltak, vagyis olcsóbb és könnyebben elérhető pénzt bocsátottak a gazdaságok rendelkezésére, jóllehet azokat a speciális helyzetben csak részlegesen lehetett hasznosítani, hisz járványhelyzetben bizonyos termékek iránt nincs kereslet, hiába van többletpénz (például turizmus), ennek következtében a pénzek jelentős része a tőzsdékre vándorolt, felhajtva a részvényárfolyamokat.

A hagyományos monetáris politikai eszköz, a jegybanki kamatok alakítása volt a leglényegesebb intézkedés: gyakorlatilag nullára csökkentette az amerikai Fed, a Bank of England, a visegrádiak közül pedig a cseh és a lengyel jegybank. Az Európai Központi Bank és a japán jegybank esetében eleve nulla volt a kamatszint, a Magyar Nemzeti Bank pedig 0,90-ről 0,60 százalékra csökkentette az alapkamatot.

A másik fontos eszköz az eszközvásárlási programok megkezdése vagy újraindítása volt. Ebben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ment a legtovább: egyenesen korlátlan, limit nélküli programot hirdetett meg, melyben naponta, majd hetente állapította meg a szükséges pénzkibocsátás mértékét. Ennek során a Fed mérlege a március eleji 4100 milliárdról 7000 milliárd fölé emelkedett, vagyis 3000 mil­liárd dollárt pumpáltak a gazdaságba. Jelenleg havonta 80 milliárd dollárért vásárolnak állampapírokat és 40 milliárdért jelzálog-fedezetű értékpapírokat.

Az Európai Központi Bank első lépésben 750 milliárd eurós eszközvásárlási programot hirdetett, majd ezt megemelte 600 milliárddal; a program a tervek szerint 2021 júniusáig tart. Az összeg így 1350 milliárd euró, ami jelenlegi árfolyamon közel 1600 milliárd dollár. A japán jegybank már korábban is elképesztő mértékben vett kötvényeket: az ország hatalmas államadósságának fele a jegybankhoz került. A járvány miatt ők is korlátlan eszközvásárlási programot hirdettek, és miután állampapírt már egyre nehezebben kapnak, egyéb értékpapírokat is vásároltak. Jelenleg csak állampapírból 5000 milliárd dollárnyit tartanak, és ha figyelembe vesszük, hogy a japán gazdaság az amerikai harmada, ez elképzelhetetlenül nagy összeg: megegyezik az ország éves GDP-jével.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.