Második hete több pénz áramlott vissza az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedhez, mint amennyi onnan az eszközvásárlási programban kikerült. A látszólagos ellentmondást a dollár iránti kereslet csökkenése, a pénzpiacok teljes megnyugvása indokolja.
A jelenség megértéséhez érdemes felidézni, hogy a koronavírus-járvány világméretűvé válásakor, márciusban a pénz- és tőkepiacokon pánik söpört végig, az a veszély fenyegetett, hogy a piacok lefagynak, a nemzetközi kereskedelem és fizetési rendszer összeomlik. A jegybankok ezért gyorsan mentőcsomagokat indítottak, mindezek közül messze a legnagyobb mértékű a Fed lépéssorozata volt: korlátlan eszközvásárlási programot hirdettek, emellett úgynevezett devizaswap lehetőséget biztosítottak a világ sok jegybankja számára. A dollár elsődleges tartalékvaluta szerepe miatt ugyanis válságok idején erősen megnövekszik a dollár iránti igény, amit ilyenkor a kiszáradt piac miatt csak az amerikai jegybank tud biztosítani. Ennek most igen nagy szerepe volt abban, hogy a piacok működése gyorsan helyreállt.

Az eszközvásárlási program által hatalmas összegű pénz, 3000 milliárd dollár (mintegy 945 ezermilliárd forint) került a piacra, amivel a Fed mérlege 7200 milliárdra nőtt. A pénz nem kis hányada a részvénypiacra áramlott, jórészt ennek köszönhető, hogy sok tőzsdeindex már a válság előtti szinten van, noha a tőzsdei cégek igencsak megszenvedik a járvány hatásait. Az eszközvásárlási program most már az eredetinél jóval kisebb mértékben zajlik, ami havi 125 milliárd dollárt jelent (eleinte naponta volt ekkora az összeg), azonban a Fed mérlege mégis csökkent az elmúlt két hétben. Ennek oka, hogy a jegybankok nagy tételben zárják a Fed által felkínált swap pozíciókat, vagyis visszajuttatják a márciusban kért dollárösszeget az amerikai jegybanknak. Ez azt jelzi, hogy a pénzpiaci folyamatok normalizálódnak, a bankok a piacon tudnak kötni, nincs már szükségük a jegybanki segítségre.
A Citigroup elemzője szerint a következő hónapokban teljesen kifutnak ezek a pozíciók, amiből az is következhet, hogy nem kerül további jelentős összegű jegybanki likviditás a piacokra a Fed részéről, így véget érhet a tőzsdéken tapasztalható heves áremelkedés.