Nagyot ugorhat előre a gazdaságunk

Az elmúlt évtized gazdaságpolitikájának köszönhetően a magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte a koronavírus-járvány, amelynek első hullámával szemben sikeresen védekeztünk – hangsúlyozta lapunknak Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank új alelnöke, aki szerint ez megfelelő alapot jelent a növekedés újraindításához. A jegybank szerint már a nyári hónapokban megkezdődhet a hazai gazdaság felpattanása, s ezúttal jó esélyünk van arra, hogy a globális válság ellenére megőrizzük felzárkózási pályánkat.

„Be kell látni végre, hogy a piaci önszabályozásba vetett szélsőséges hit nem járt együtt egy fenntartható világ kialakulásával” Virág Barnabás MNB alelnök, MAgyar Nemzeti Bank Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

– A költségvetés viszont alaposan megszenvedi a kialakult helyzetet…

– A büdzsé idei évi hiánya a korábbi évekhez képest valóban emelkedik, nemzetközi összehasonlításban azonban alacsony marad. Az államadósság- ráta is csak átmenetileg növekszik, majd a gazdasági növekedés helyreállásával párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll. Ez válságok idején mindenhol természetes folyamat. A költségvetés oldalán ugyanakkor nemcsak a hiány mértékére, hanem a költségvetés szerkezetére és annak növekedési hatásaira is nagy hangsúlyt kell helyeznünk. E téren a rendszerváltás óta eltelt évtized jó és rossz példákkal egyaránt szolgált. 2002 és 2008 között a költségvetés úgy halmozott fel óriási hiányokat, hogy abból növekedési többlet alig keletkezett. A régióban éllovasból sereghajtókká váltunk. Ezzel szemben 2010 után a gazdasági felzárkózás újraindításával együtt sikerült helyreállítanunk külső és belső egyensúlyi mutatóin­kat. A 2010-es sikerévek megismétlésére lesz szükségünk most is.

– A kamatdöntést követően ön azt mondta, hogy tart a deflációs hatásoktól. Miért?

– Kicsi, nyitott ország vagyunk, így az Európában kialakuló alacsony inflációs környezet várhatóan hamarosan a hazai árakban is megjelenik. Másrészt a szolgáltatószektorban tapasztalt visszafogott kereslet a vállalkozások kisebb, vagy épp elmaradó áremelési döntései­ben is érezteti majd a hatását alacsonyabb inflációt okozva.

– Eközben azt is hangsúlyozta, hogy a mostani kamatmérséklés inkább szimbolikus jellegű. Mit jelképez ez a döntés?

– Az alapkamat fontos koordinálóhatással bír. Amikor egy jegybank az alapkamat változtatásáról dönt – különösen, ha négy év után teszi ezt –, annak fontos üzenetértéke van. Aktuális döntésünkkel az árstabilitás elérésének és a gazdaság növekedés helyreállításának fontosságát kívántuk hangsúlyozni. A pozitív következményeket mindenki érezni fogja. Elsőként azok, akiknek hitelük van, hitelfelvételben gondolkodnak vagy épp beruházni szeretnének, de az állampapírok hozamára is csökkentő hatással van.

– Ahogy oldódik a feszültség a világban, egyre inkább úgy tűnik, Magyarország megússza a mély sérüléseket. Ki merjük ezt jelenteni?

– Komoly feszültségek a világgazdaságban a koronavírus-járványtól függetlenül is voltak már korábban, ezeket a járvány még tovább élezte. Nem lehet fenntartható az az állapot, amikor a világ legnagyobb gazdaságaiban hetek alatt tízmilliók válnak munkanélkülivé, mialatt a tőzsdeindexek folyamatosan fölfelé menetelnek. Vagy, amikor Dél-Európa gazdaságaiban a fiatal generációk immár évtizedes távlatban veszítették el munkapiaci esélyeiket, miközben azzal szembesülnek, hogy a lakásárak gyors emelkedése miatt a lakhatás megfizethetősége is egyre inkább elérhetetlen. Ezen jelenségek hátterében fontos elem a világ nagy jegybankjainak az elmúlt évtizedben követett monetáris politikája, amely a pénzügyi eszközök árait jelentősen felfújta, de a reálgazdasági hatások mérsékeltek maradtak. A jegybankoknak ismét hangsúlyosabban a reálgazdaság felé kell fordulniuk. A hazai monetáris politika elmúlt hét éve e tekintetben is komoly eredményt hozott, amelyben – célzott eszközökkel – úgy sikerült a növekedést jelentősen élénkíteni és az árstabilitást elérni, hogy közben a társadalmi fenntarthatóságot is megőriztük.

– Mi a legfontosabb a válság sikeres kezelésében?

– A koronavírus-járvány nyomán kialakult válság kezelésében három lényeges pont van: az első mindig az, hogy milyen állapotban érte a válság a gazdaságot. A magyar gazdaság emelkedő pályán haladt. 2018–19-ben ötszázalékos növekedést és szinte teljes foglalkoztatást értünk el. A fizetési mérleg egyensúlyközeli állapotban volt, külső adósságmutatóink trendszerűen csökkentek. Bár a külkereskedelem többlete az elmúlt években az erős beruházási aktivitás mellett szűkült, ezeknek azonban a jövőben már jelentős exportnövelő hatása lesz. A második kérdés a járvány egészségügyi kezelése: Magyarország sikeresen kezelte az első hullámot. Egy friss átfogó mutató szerint Európában eddig a negyedik legjobb helyezést értük el. A harmadik kérdés, hogy milyen lépéseket sikerül meghozni a gazdaság újraindításáért. E téren a kormány és a jegybank intézkedései az éves GDP 18-20 százalékát mozgatják meg. Ez nemzetközi összevetésben is jelentős összeg. Végül van még egy plusz szempont: a járvány több trendet is felerősít. Ilyen a digitalizáció, a zöldgazdaság vagy épp a platformgazdaság előretörése. Közben új egyensúlyt kell találni az állami szerepvállalás és a piaci koordináció között. Be kell látni végre, hogy a piaci önszabályozásba vetett szélsőséges hit nem járt együtt egy fenntartható világ kialakulásával.

– A mostani átalakulás, változás során előfordulhat-e, hogy Magyarország előre ugrik a felzárkózásban? Mint például 2008-ban a lengyelek?

– Minden válság egyben lehetőség is. Az első negyedévben öt százalékponttal felülmúltuk az eurozóna átlagát, óriási teljesítmény lenne ezt éves szinten is megtartani. A második negyedév adatai szerint a hazai építőipar és kiskereskedelem ellenállóbbnak bizonyult, mint máshol, ugyanakkor a feldolgozóiparban és a turizmusban jelentős visszaesés jelentkezett. Ahhoz, hogy nyertesen kerüljünk ki a válságból, a technológiai versenyben is szintet kell lépni. A digitális ugrás különösen a hazai kis- és közepes vállalkozói szektor esetében fontos. Összességé­ben minden esélyünk megvan a 2013 óta meglévő felzárkózási pálya folytatására, sőt gyorsítására is.

– Hét éve szűkül a jegybank mérlege, miközben sikerült beruházási többletet generálni. Megoldották a devizaadósság-problémát, megvalósult az önfinanszírozási program, így csökkent a sérülékenység. Most lehetővé válik majd a jegybanki mérleg növelése általi élénkítés.

– A világban mindenütt ez a trend várható. A növekedésorientált monetáris politika megőrzése számunkra továbbra is kiemelten fontos. Olyan módon kell a mérlegünket bővíteni, hogy az az árstabilitás elérése mellett a lehető legnagyobb mértékben segítse a magyar gazdaság növekedésének helyreállását.

„Be kell látni végre, hogy a piaci önszabályozásba vetett szélsőséges hit nem járt együtt egy fenntartható világ kialakulásával”
Fotó: Kurucz Árpád

– Nagy Márton, a jegybank nemrég leköszönt alelnöke gyakran hangoztatta, hogy túl sok bank van a magyar piacon, elég lenne csak öt-hat. Ön is így látja?

– A bankrendszer állapota ma sokkal stabilabb, mint a 2008-as válság idején volt. Ugyanakkor a ­digitalizáció vagy épp a költséghatékonyság területén, nemzetközi összehasonlításban, van még elmaradásunk. Az a fontos, hogy a szektorban aktív verseny alakuljon ki, amely biztosítja a hatékonyság javulását. A 21. században a mérethatékonyság minden korábbinál fontosabb tényezővé válik, így a jelenleginél bizonyosan kevesebb bank lesz képes a versenyben sikeresen részt venni. A világban a pénz és a pénzrendszerek forradalma zajlik. Sok új kezdeményezés van. A hazai bankrendszer átalakítása iránti igény immár nemcsak jegybanki szlogen, hanem szükségszerűség is.

– A magyarországi bankszektorban sajátos koncentráció zajlik. Mi a véleménye az MKB-ból, a Takarékbankból és a Budapest Bankból alakuló bankholding küldetéséről?

– A holding akkor működik majd jól, ha képes lesz kiaknázni a ­szinergiákat, jelentősen növelve a hatékonyságot és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségét. Egy-egy piac nagy szereplői az egész ágazat működésére jelentős hatással vannak: dinamizálhatják a többieket. A digitális átállás időszakában erre nagy szükségünk is van.

– A kedden publikált legfrissebb inflációs jelentés szerint az infláció 2021-ben is 3,2-3,3 százalék lehet, majd a következő évben a háromszázalékos szintre lassul. Ezzel szemben a cseheknél mindössze két, a lengyeleknél 2,5 százalékra teszik a kívánatos szintet. Mi ennek az oka?

– A felzárkózó gazdaságokban gyakori, hogy magasabb az inflációs cél, mint a fejlett gazdaságokban. A felzárkózási pályán jellemző gyorsabb növekedésnek van inflációs következménye. A régióban vannak azonban történelmi eltérések: Csehországban és Szlovákiában a rendszerváltás után viszonylag gyorsan alacsony infláció alakult ki, amihez a gazdasági szereplők is alkalmazkodtak. Ezzel szemben nálunk évtizedekig az infláció jelentette a „végső megoldást” az államadósság és a költségvetési ­hiány magas szintjére. Magyarországon 2001-ben vezettük be az inflációs célkövetés rendszerét, ám a költségvetési ámokfutás közepette ezt sokáig esély sem volt megfelelően működtetni. A 2010-es költségvetési fordulat nyitotta meg ehhez az utat, és 2017 óta sikerült is folyamatosan a jegybanki cél közelében tartani az inflációt.

– Ahogyan az euró bevezetésével kapcsolatban is eltérő állásponton vannak a V4-ek. Szlovákiában már évek óta a közös uniós pénzt használják, míg nálunk egyelőre nincs szó erről. Pedig az EU-s csatlakozáskor vállaltuk, hogy idővel bevezetjük az eurót.

– A kérdés a helyes időzítés. Akár az eurózónán belül, akár azon kívül, nem lehet más célunk, mint Magyarország gazdasági felzárkózásának folytatása. Olyan feltételekkel lehet csak az eurót bevezetni, hogy ezt a hosszú távú célt is megbízhatóan teljesíthessük. Ahogyan a dél-európai államok példája mutatja, ehhez a maastrichti kritériumok megugrása nem elég, ezért reálgazdasági és a versenyképességbeli felkészültségben is előre kell lépnünk, miközben a külső környezetet is folyamatosan figyeljük. Egyrészt zajlik az eurózóna reformja, másrészt a régiós partnereink közül Csehország és Lengyelország esetleges belépése hazánknak is új döntési helyzetet jelentene.

Júliusban újabb 0,15 százalékos kamatcsökkentés jöhet

Júliusban újabb 15 bázispontos kamatcsökkentésről dönthet a monetáris tanács, ezt fogja javasolni Virág Barnabás, az MNB új alelnöke, mondta pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az alelnök hangsúlyozta azonban, hogy a júliusi újabb kamatcsökkentés után meg kell állni, a 0,6 százalékpontos alapkamat ugyanis megfelelő szint ahhoz, hogy támogassa a koronavírus-járvány utáni gazdasági kilábalást, és erősítse a pénzügyi stabilitást. Nem opció és nem lehetőség ezen szint alá menni – mondta.

Hozzátette: azok az elemzői várakozások, miszerint kamatcsökkentési ciklusra lehet számítani, túlzóak. Az MNB más stratégiát követ, mint a régiós jegybankok, és biztonsági távolságot szeretne tartani a nulla közeli tartománytól.

Emlékeztetett: kedden az MNB 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Ezzel azt üzenték, hogy a jegybank elkötelezett a gazdasági kilábalás és az árstabilitás fenntartása mellett – erősítette meg az alelnök.

Virág Barnabás beszélt arról is, hogy továbbra is optimisták, és a járvány utáni gazdasági felpattanásra számítanak. Ennek egyik kulcseleme, hogy a kormányzati beruházások területén komoly felívelés jöhet, a tervezett beruházásokat előrébb lehet hozni. A másik pedig az MNB Növekedési kötvényprogramja és a Növekedési hitelprogram (Nhp) Hajrá, amelyek a második fél évtől erős növekedést okozhatnak. A visszajelzések szerint az év végéig 1000 milliárd forint új forrást juttat majd el a gazdaságba az Nhp Hajrá – mondta.

Az alelnök szerint Magyarország erős alapokkal került a válsághelyzetbe, emiatt a gazdasági fellendülés a nehéz körülmények között is megőrizhető.