Több család megy nyaralni, általában egy hét a pihenés

Az iskolai szünidő tíz hete alatt a nagyszülőkre több mint két hét, az ottalvós táborokra egy hét, a napközis táborokra pedig egy-két hét jut a legtöbb magyar családnál.

A nyári táborok nagy segítséget jelentenek a szülőknek Fotó: Éberling András

Változatos a szünideje a legtöbb iskolás gyermeknek ezen a nyáron: jellemző időtöltés számukra a tábor, a családi nyaralás, valamint a nagyszülőknél eltöltött vakáció – habár a programok miatt a szülőknek általában mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Legújabban a Bónusz Brigád és a GKI Digital végzett közös szezonális felmérést a nyári időtöltésről, amelyből kiderül: az iskolai szünidő tíz hete alatt a nagyszülőkre több mint két hét, az ottalvós táborokra egy hét, a napközis táborokra pedig egy-két hét jut a legtöbb magyar családnál.

A férfiak és a nők más arányban veszik ki a nyári szabadságukat – állapították meg. Kiderült, hogy az összes válaszadó 43 százaléka 11-15 napot tölt pihenéssel nyáron, ám míg a munkahelytől több mint háromhétnyi távollétet a nők 45, addig a férfiak csupán 30 százaléka engedélyez magának. Minden tizedik férfi viszont egyáltalán nem vesz ki szabadságot ezekben a hónapokban, a nőknél ez nem jellemző.

A nyári táborok óriási segítséget jelentenek a szülőknek, akiknek némely különösen felkapott rendezvény esetében mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. A legtipikusabb, hogy legalább két hétre fizetik be a gyerekeket a szülők napközis táborba, amelyek közül a legnépszerűbbek idén a rajztábor, a kézműves konyhatábor vagy a lovastábor.

A nyári táborok nagy segítséget jelentenek a szülőknek
Fotó: Éberling András

A nyaralási tendenciákat mutatja, hogy a felmérés szerint a családi nyaralás általában csupán egy hétig tart, habár a lakosság 15 százaléka két hetet is pihen a családdal, nyolc százalékuk pedig három hetet tölt együtt a szeretteivel. Sokan vannak olyanok is, akik csak 1-1 napot nyaralnak együtt, és hosszabb időre nem utaznak el.

Ennek kapcsán a Központi Statisztikai Hivatal is közzétett nemrégiben egy elemzést. Eszerint folyamatosan nő az utazásokra szánt idő és a ráfordított összeg is hazánkban, ­köszönhetően annak, hogy javult a lakosság általános jövedelmi helyzete. Tavaly az előző évhez képest 12 százalékkal nőtt a magyarok külföldi nyaralásainak száma, míg belföldön inkább a szálláshelyeken való tartózkodás ideje lett feltűnően hosszabb.

A többnapos utazások legkedveltebb célpontjai a szomszédos országok, valamint Németország, Csehország, Olaszország és Görögország voltak az előző évben, a legtöbbet felkeresett úti célok listája vélhetően az idén is hasonlóképpen alakul. A KSH mérései szerint a magyar lakosság a belföldi, többnapos turisztikai utazásaira 347 milliárd forintot fordított, ami folyó áron 5,7 százalékos emelkedést jelent 2017-hez képest. Tavaly a magyarok 888 milliárd forintot költöttek el külföldön, 8,7 százalékkal többet, mint az előző esztendőben.