Tőrőlmetszett fake news: bezzeg Románia valójában nem létezik

A magasabb román bér álhír, mivel nem veszi figyelembe sem az adórendszert, sem a családtámogatásokat.

2020. 09. 03. 17:01
A labourer works at a bridge construction site in Bucharest
ROMANIA/ Fotó: REUTERS/Bogdan Cristel
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megdöbbentő – ezzel a jelzővel illette a Privátbankár.hu még a nyár elején azt az általa tálalt hírt, miszerint a román nettó bérek annyit érnének már, mint a magyarok, ám ugyancsak ezzel a jelzővel illette a cikk tartalmát Sebestyén Géza, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Sőt a témában készült tanulmányuk bemutatásán Sebestyén Géza egyenesen gazdasági fake newsnak nevezte a portál írását, mondván az Eurostat adatait alaposabban megvizsgálva szinte semmi nem igaz a cikk állításaiból.

Az Oeconomus tanulmánya szerint eleve nem az átlagos magyar keresetekről szól a híradás, hiszen az uniós statisztikai hivatal 13 kategória szerint mutatja az egyes országok adatait, s abból mindössze egy – nem túl népes csoportot mutató – adatra hivatkozott a cikk: azokra a munkavállalókra, akiknek nincs családja, nincs gyermeke és akik egyébként fillérre pontosan az országos bruttó átlagbért keresik.

Sebestyén Géza szerint nem lett figyelembe véve, hogy Magyarország családbarát ország, azaz jelentős adókedvezmények növelik a gyermekesek nettó keresetét, ráadásul hazánkban nem progresszív, hanem lineáris adózás jellemző. – Az átlagos bruttó bér nettója nem az átlagos nettó bért adja – mutatott rá érzékletesen az ellentmondásra Sebestyén Géza.

A kutatási igazgató a többi eurostatos kategóriából más példákat említve kiemelte, hogy hét uniós államnál is jobb a helyzet nálunk a keresetekben, ha az olyan egyszülős családokat nézzük, ahol két gyermek van és a bruttó átlagbér kétharmadát keresi a szülő, vagy abban a jellemző esetben, amikor két átlagbért kereső szülőnek két gyermeke van.

Románia a nyomunkban sincs, és Portugália is irigykedik

– jegyezte meg ezekről az adatokról Sebestyén Géza, hozzátéve, hogy a régió középmezőnyéhez tartozunk.

Az alacsony keresetű, képzetlen románok kerülnek ki elsőként a munkaerőpiacról Fotó: Reuters/Bogdan Cristel

Az Oeconomus tanulmánya további szempontokat is kiemelt. Ezek közé tartozik, hogy míg 2010 és 2019 között hazánkban dinamikusan nőtt a foglalkoztatottság, a románoknál csökkent. Sebestyén Géza emlékeztetett, a foglalkoztatottság jelentős bővülése a 2010 utáni első években főként a közmunkaprogramnak volt köszönhető.

Ez azonban rosszul hatott az átlagbérre, hiszen noha sokkal több ember dolgozott, de a nagy létszámban bekerülő újak alacsony bérszínvonalon, amely lehúzta az átlagot.

Hozzátette ugyanakkor, hogy akik 2010-ben és 2018-ban is dolgoztak, azok bére összességében sokkal jelentősebben nőtt, mintha a teljes magyar átlagot nézzük. Romániában eközben valamelyest csökkent a foglalkoztatottság, amivel ellentétes módon jobban nőtt az átlagbér, hiszen – bár erre nincsenek pontos kimutatások – jellemzően az alacsony keresetű, rosszul képzett emberek kerülnek ki először a munkaerőpiacról.

Romániát szerinte amúgy is óriási ellentétek jellemzik: alacsony a foglalkoztatottság, emberek éheznek, miközben az adatokból az is látszik, hogy a felső tíz százalék hipergazdag keresete húzza fel az átlagot.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.