Az új esztendő egy sokakat érintő adózási változással kezdődött: január 1-jétől megszűnt az egyszerűsített vállalkozói adó (eva). A cégek többségének azonban emiatt nem kell tartaniuk a magasabb adóterhektől – hangsúlyozta a Magyar Nemzet kérdésére Kökényesiné Pintér Ilona, a hajdani hazai vállalatok, valamint a mai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) egyik legrégebbi, immár hatvanéves tanácsadó cége, a Saldo Zrt. adótanácsadási igazgatója. Szerinte a kata és a kiva praktikus megoldás lehet a hajdani evásoknak.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) 2013-ban vezették be, és rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert. Nem véletlenül, hiszen alkalmazásával a vállalkozó egy havi fix adó megfizetésével és évente egyszeri bevallással teljesítheti a jövedelemadó-fizetési kötelezettségét. A kata adózási módot a szakember mindazoknak a mikro-, illetve egyéni vállalkozóknak ajánlja, ahol a magánszemély tulajdonos tag végzi a vállalkozási tevékenységet, magas a hozzáadott szellemi érték, a működés kevésbé költségigényes és éves bevételük nem haladja meg a 12 millió forintot. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezzel nem jár automatikusan áfamentesség – mutat rá a szakember.
Amennyiben tehát a kata adóalanya áfamentességet kér – mert éves bevétele várhatóan nem haladja meg a 12 millió forintot –, úgy azt jelenteni kell az adóhivatalnak. A köztudatban tévesen terjedt el, hogy a katát kizárólag azok a vállalkozók választhatják, akiknek a bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot – mutat rá Kökényesiné Pintér Ilona, aki szeretné azonnal el is oszlatni a tévhitet. Elvileg bármely vállalkozó dönthet a kata mellett, ám azzal is számolnia kell, hogy az ominózus összeghatár fölött elveszíti áfaalanyi mentes státusát, s az éves bevétel 12 millió forint feletti része után, a tételes adó mellett, negyven százalék adót is fizetnie kell. A kata esetében a kisadózó vállalkozónak, ha nem főállású, akkor havi 25 ezer forint az adó összege, ha főállású, akkor ötvenezer.
A kis cégek adóterhei nem nőnek
Fotó: Bach Máté
A kiva, azaz a kisvállalati adó is 2013 óta választható, ám máig nem terjedt el igazán széles körben, pedig az adózási formát – az egyéni vállalkozásokon és a nyilvánosan működő részvénytársaságokon kívül – minden vállalkozási forma választhatja. Kitétel, hogy a társaság éves bevétele és a mérlegfőösszege nem haladhatja meg az egymilliárd forintot, illetve átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző esztendőben várhatóan nem lesz több ötven főnél. A kivát tehát a mikrovállalkozások mellett a kisvállalkozások is választhatják, akiknek nem kell fizetniük a 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást és a kilencszázalékos társasági adót. A vállalkozónak a munkavállalója után fizetendő közteher mértéke így 12 százalék, vagyis pusztán a munkáltatói közterhen hét százalék költséget takarít meg a kivás adóalany. Ez ösztönözheti a munkabérek emelését, és elősegíti a munkaerő megtartását.
Amennyiben tehát a vállalkozásnak a teljes kiadásain belül viszonylag jelentős hányadot tesznek ki a személyi kiadások, érdemes a kivát választania, tevékenységi kör tekintetében pedig elsősorban a szolgáltatócégeknek lehet előnyös ez az adózási forma.
