Jeszenszky Zsolt, PestiSrácok: „De a londonisztáni, münchenabadi, amszterdamaszkuszi magyarok olyan sokszor mondták már el (másoknak és saját maguknak is), hogy milyen szar ez az ország, hogy milyen jó, hogy elhúztak innen… hogy nagyon nehéz ebből visszajönni. Mert a saját korábbi mondataikkal, gondolataikkal kerülnének szembe. Így inkább a valósággal mennek szembe, azt tagadják meg. A kognitív disszonancia klasszikus esete. És erre mindig valamilyen énvédő mechanizmus a válasz. És a diktatúrázás, korrupciózás, orbánozás a legjobb énvédő mechanizmus. Igen, persze, vannak problémák kint – mondják –, de akkor is a Zorbán!!! Meg a Mészáros! És hergelik bele magukat a különböző toposzokba, hogy miért ilyen szar ez az ország, és sosem jönnének haza. Nyilván akkor sem, ha a Tisza győz, de talán ők is érzik valahol mélyen, hogy erre vajmi kevés az esély, így büntetlenül, kockázatmentesen lehet hőbörögni. És beállni a mindenszarozó Tisza-kórusba.”